Magyarország a válság nyertese lehet?

A válság hatására a régió országainak mindegyike módosítani kényszerült a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisokat. Az elemzés szerint már most egyértelmű, hogy mindenhol kisebb fogyasztás és termelés várható, mint azt az év végén várni lehetett, ez pedig jelentősen csökkenti az adóbevételeket. Emiatt a térség több országa – így Magyarország is – módosítani kényszerül az idei költségvetésen: itthon 650 millió, Szlovákiában 200 millió, Csehországban pedig 1,3 milliárd eurónyi kiesést kell pótolni a büdzsében.

A válság hatásait az egyes országok a könyvelés mindkét oldalának változtatásával próbálják mérsékelni: a kiadások csökkentésével és a bevételek növelésével. Előbbit szinte minden országban a közszféra létszám- és/vagy bércsökkentésével szeretnék elérni, de hozzányúlnak a nyugdíjakhoz - Magyarország mellett például Romániában, és a szociális kedvezményekhez. A költségvetés bevételi oldalának erősítésére különböző adóemeléseket alkalmaznak az egyes országok, így a forgalmi adó nem csak itthon növekszik majd, de Lettországban is, míg Észtország az illetékek, Litvánia pedig az osztalékadó és társasági adó növelésével próbálkozik.

Ezen intézkedések sorában a két térségbeli kivételt Szlovákia és Bulgária jelenti: a pozsonyi kormány inkább növeli a költségvetési hiányt, csak hogy fenntartsa a növekedést. Ez azonban hosszú távon visszaüthet: az elemzés szerint legnagyobb mértékben Szlovákiát fenyegeti a munkanélküliség - a prognózisok 10 százalék feletti rátát valószínűsítenek. Szófia ugyanakkor látszólag egyszerűbb helyzetben van: költségvetése szufficites, azaz hiány helyett többlete van, így nem kényszerül megszorításokra.

A krízis első körben szinten minden közép-kelet-európai országban megerősítette a kormányzatokat. A válság elhúzódó hatásai azonban a legnépszerűbb kormányok népszerűségét is kikezdik – figyelmeztet a Political Capital. A megszorítások ugyanis növelni fogják a lakossági elégedetlenséget, alááshatják a kormányba vetett bizalmat, és akár erőszakos demonstrációkhoz is vezethetnek. Utóbbira Litvániában, Lettországban és Bulgáriában is volt már példa. Különösen veszélyeztettek azok az országok, amelyek nem tudják kezelni a munkaerő-piaci válságot.

A régió stabil gazdaságai látszólag a válságkezelés Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is ismert módját választották. Szlovákia, Lengyelország és Csehország állami beruházásokkal próbálja ellensúlyozni a keresletcsökkenést. Ez viszont kockázatos vállalkozás. Növekedhet ugyanis a költségvetési hiány, ami alááshatja a befektetetői bizalmat.

Másrészt pedig ezek az országok a növekedést egy mesterségesen generált keresletre alapozzák. Ez pedig hosszabb távon a mostani válságot is előidéző lufi kialakulásához vezethet. Ma még nem tudni, hogy vajon lehet-e a válság hatásait éppen azon tényezőkkel orvosolni (a fogyasztás és a gazdaság mesterséges felpörgetése hitelekből), amelyek magát a válságot is előidézték. Könnyen elképzelhető, hogy a hiánynövelésre alapozott gazdasági növekedés csak kitolja, de nem oldja meg a gazdasági problémákat.

Utolsókból elsők

Eközben a válság eleinte vesztes országaiban – így Magyarországon is - rövidtávon jóval erősebb a válság negatív hatása. Ezek az országok ugyanakkor megerősödve kerülhetnek ki a válságból. A gazdasági racionalitás ugyanis felülírhatja a rövid távú politikai gondolkodást, azaz az egyes kormányok kénytelenek lesznek meghozni néhány népszerűtlen, ám gazdasági szempontból nagyon fontos döntést.

A következő időszakban a felelőtlen kormányzás sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben bosszulja meg magát – figyelmeztet a Political Capital, hiszen az általános rettegésben lévő befektetők a „puhítás” és az osztogatás első jeleire megvonhatják amúgy is ingatag bizalmukat ezen országoktól. Ráadásul a teljes összeomlás veszélye továbbra is érezhető távolságban van, így a kormányok mozgástere végletesen leszűkült.

Ennek ára persze rövidtávon a politikai konfliktusok halmozódása és a súlyos népszerűségvesztés lehet. A szükséges, de népszerűtlen intézkedések komoly lakossági ellenállásba ütközhetnek, így általános következmény lehet a tömegtüntetések szervezése, az esetleges zavargások és a populista erők megerősödése. Hosszabb távon azonban Magyarország profitálhat a válságból, hiszen egy pénzügyileg racionálisabb pályára kényszeríti az országot, és megerősítheti a gazdaságát.