Hol dolgozhatunk külföldön?

ÁCS, LÓGONDOZÓ, MÉRNÖK, KAMIONSOFŐR, ANIMÁTOR

A szakemberek szerint, aki külföldre menne dolgozni, és biztosra akar menni, annak az Európai Foglalkoztatási Szolgálatot (EURES) érdemes fölkeresnie. Itt nem csak a megüresedett állásokról kaphat információt, hanem segítenek is neki, tanácsokkal is ellátják.

Néhány példa arra, hogy milyen munkakörökbe keresnek munkásokat: Ausztriában ácsra, teniszoktatóra, szobaasszonyra és lógondozóra egyaránt szükség van. Nagy-Britanniában ápolókat és fúrógépkezelőket keresnek. A finneknél szoftverfejlesztőkből van hiány, a hollandoknál mérnökből, Németországba pedig betegápolókat vesznek föl. Norvégiában teherautósofőrből és kárpitosból van hiány. Spanyolországban és Olaszországban pedig már a nyárra készülnek, és szállodákba keresnek animátorokat.

A cégek továbbra is szakképzett munkaerőt keresnek, igaz, a számokon érződik a válság: a korábbinál kevesebb állást hirdettek meg az év elején. Általában a szálloda- és vendéglátóiparban van üresedés, valamint a húsiparban, fémiparban, és szociális területen. Az előrejelzések szerint idén az építőipar legjobb esetben is stagnál.

Kalmár András, EURES- menedzser az RTL Hírek.hu-nak elmondta, hogy a gazdasági válság erősödésével egyre több magyar érdeklődik irodáikban arról, hogy milyen külföldi álláslehetőségek vannak. „A megszokottnál 5-10 százalékkal többen kérdezősködnek erről”- tette hozzá. Kiemelte, hogy csak azok vágjanak neki a külföldi álláskeresésnek, akik beszélnek idegen nyelvet. Enélkül ugyanis szinte lehetetlen munkát találni. „Rendkívül ritka, hogy valahol ne lenne feltétel a nyelv ismerete”- mondta Kalmár András.

Arra is figyelmeztetett, hogy amíg az EURES adatbázisában szereplő állásajánlatok biztosak, az újsághirdetésekben szereplőkkel csínján kell bánni. Többször előfordult már, hogy a reménybeli külföldi munkavállaló hoppon maradt, kihasználták, vagy pénzt sem kapott munkájáért.

„Útlevelet, személyi igazolványt, lakcímkártyát sosem szabad odaadni a leendő munkáltatónak. Azt is fontos tudni, hogy a munkaközvetítő cégek a közvetítésért nem kérhetnek az álláskeresőtől semmilyen pénzt. Azt ugyanis a munkaadók fizetik”- sorolta a buktatókat Kalmár András.

Azt javasolta az újsághirdetésekben szereplő állásokra jelentkezőknek, hogy lehetőség szerint tudjanak meg minél több információt a cégről.

MI KELL AZ UNIÓS MUNKAVÁLLALÁSHOZ?

Munkakedv és állásajánlat még kevés a boldoguláshoz. Noha az Európai Unióban mindenki ott telepedhet le, ahol akar, néhány formalitásnak eleget kell tennie. Például regisztráltatnia kell magát, tartózkodási engedélyt kell kérnie. Kalmár András kiemelte, hogy a leendő munkavállalónak be kell jelentkeznie az adott ország adóhatóságánál valamint egészségügyi rendszerébe. „Ezt a munkáltató is intézheti, de legtöbb esetben a papírok megszerzéséhez is ki kell utazni”- tette hozzá. Mint mondta: célszerű magunkkal vinni az Európai Egészségbiztosítási Kártyánkat. Ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) lehet ingyenesen igényelniük a biztosítottaknak.

„Bizonyítványok, diplomák, képézt igazoló papírokat itthon érdemes lefordíttatni, és magunkkal vinni. Külföldön ugyanis ez drágább lehet”- javasolta Kalmár András.

Annak is érdemes utánajárni, hogy az adott országban, szabályozott szakma esetében szükséges-e honosíttatni a diplomát. Ebben a Magyar Ekvivalencia Központ nyújt segítséget.

Kalmár András emlékeztetett arra is, hogy a külföldi munkavállaláshoz kezdőtőke sem árt: a kiutazás költsége mellett a szállásért is előre kell fizetni. Emellett az első fizetésig is valamiből meg kell venni a napi betevőt.

HA VALAKIT ÁTVERTEK…

Akármilyen gondos is az előkészület, megeshet, hogy a reménybeli külföldi munkavállalóval kitolnak, átverik. Ilyenkor a helyi érdekképviseleti szervhez, munkaügyi felügyelethez, vagy akár bírósághoz is lehet fordulni. Ha kisebb, egyszerűbb problémáról van szó, akkor az adott ország EURES irodája is tudhat segíteni.