Állami segítség az állástalan hiteleseknek

Ha életbe lép az a törvény, amelynek értelmében az állam készfizető kezességet vállalna a gazdasági válság miatt szorult helyzetbe került emberek lakáshiteleiért. A tervezetben az szerepelt, hogy az adósoknak a banknál kellene kezdeményezniük lakáshitelük módosítását. Legalább havi 10 ezer forint megfizetését azonban vállalniuk kell, a fennmaradó összegre pedig az állam készfizető kezességet vállal - legfeljebb két évig. Ennek lejártával aztán az adós és a bank megállapodna arról, hogy az állami kezesség összegét magasabb havi törlesztő részletekkel, vagy a futamidő kitolásával rendezik.

A jogszabály-tervezet értelmében állami kezességet csak az kaphatna, aki 2008 szeptember 30. után önhibáján kívül lett munkanélküli, regisztrált álláskereső, a lakóhelye a hitellel terhelt ingatlan, nincs másik ingatlana és felvett lakáshitelének összege legfeljebb 20 millió forint. Ha a hitelt devizában vette fel, akkor a felvételkor érvényes árfolyamon számítják ki annak összegét.

Nem világos viszont, hogy mi történik akkor, ha az adós a csökkentett törlesztő részletet sem tudja fizetni. A tervezetből mindössze annyi derül ki, hogy ha az adós helyett az állam kénytelen a banknak kifizetni a kezességben foglalt összeget, akkor a továbbiakban az adós már az államnak tartozik, és a pénzt adó módjára be is hajthatja rajta az APEH. Arról, hogy ez miképpen fog történni, és hogy mi lesz akkor, ha a hitelfelvevő a kedvezményes részletet sem tudja fizetni, a Kormányszóvivői Iroda későbbre ígért tájékoztatást.

Mi a bankok álláspontja?

Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója az RTL Hírek.hu-nak elmondta, hogy a törvénytervezet céljával - vagyis azzal, hogy a munkanélkülivé vált hitelesek valamilyen átmeneti segítséget kapjanak – messzemenően egyetértenek, arról viszont, hogy ennek végrehajtása miképp fog történni, még zajlanak az egyeztetések a kormány és a Bankszövetség között.

A Banki Hitelkárosultak Egyesülete szkeptikus a törvényjavaslattal kapcsolatban. Lénárd Mariann, az egyesület főtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a bajba jutottak jobban járnak akkor, ha két év múltán a tartozásuk adó módjára behajtható követeléssé válik. Hiszen, ha nem oldódik meg addig a helyzetük, akkor ez annyit jelent, hogy az APEH elárverezheti a lakásukat. Lénárd Mariann szerint célszerűbb lenne, ha a két év moratórium letelte után állami tulajdonba kerülne az ingatlan, amennyiben az adós továbbra sem tud fizetni. Így nem kerülne az utcára, hanem immár bérlőként, de tovább élhetne az otthonában.

Aggályosnak tartják azt is, hogy a kormány javaslata csak azokon segítene, akik elvesztették a munkájukat. Pedig a munkával rendelkező hitelesek is lehetnek ugyanakkora bajban, hiszen vannak olyanok, akiknek a törlesztőrészlete néhány hónap alatt két-háromszorosára emelkedett.

Az egyesület egyébként már öt évvel ezelőtt felhívta a figyelmet annak veszélyeire, hogy óriási a lakosság hitelállománya, de nem találtak meghallgatásra sem a politikusok sem a bankok részéről. A most előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban sem egyeztetett velük senki.

A főtitkár szerint kielégítő megoldás a bankok társadalmi szerepvállalása lenne, vagyis az, ha a hitelesek helyzetének könnyítése érdekében lemondanának extraprofitjuk egy részéről. Ennek hiányában pedig célszerű lenne, ha a bankokat korlátoznák, hogy ne legyen lehetőségük bármikor és bármilyen mértékben kamatot emelni, illetve a hitelszerződéseket egyoldalúan módosítani.