Egy nemzet példaképe lett Cozma

Bukarest egyik legszegényebb negyedében járunk. Rossz hírű környék, azt tartják róla, itt sötétedés után nem ajánlott az utcára menni. Mindenhol sár, kóbor kutyák és vaslemezekből összetákolt kerítések. Igazi gettóhangulat. A kézilabdás itt nőtt fel, a Pöröu Nikoláje utcában. A családi házban most a szülei és a húga lakik. A falakon mindenhol az elhunyt sportoló képei. Az, hogy ez mennyire veszélyes környék, bizonyítja, hogy az amúgy béketűrő ember hírében álló 211 centis, csupa izom kézilabdást többször is megtámadták, egyszer súlyosan meg is sérült. 2005-ben egy 8 tagú banda támadta meg és késsel egy 8 centis sebet ejtettek a testén. Az orvosok szerint mindössze néhány centire kerülte el a döfés a gerincét.

Ellátogattunk Cozma egykori általános iskolájába is. Volt tanárnője szerint a kis Marian nagyon okos és szerény gyerek volt, mindenki szerette őt. Az iskola egyik vitrinjében megtaláltuk azokat az érmeket és serlegeket, amelyek egy részét ő nyerte. Például kosarasként, mivel ezzel kezdett el először foglalkozni. Az iskola tavaly épült sportcsarnokát egyébként csütörtökön Cozmáról nevezték el.

Marian Cozma nemcsak életében, hanem halálában is hű volt ahhoz, amit egész pályafutása alatt képviselt. A megértést, a toleranciát és a sportszerűséget. Halálával ugyanis sikerült elérnie azt, ami ritkán adatik meg. Egyesíteni tudta az ellenséges szurkolótáborokat, sőt, néhány nem igazán baráti viszonyban lévő ország lakóit is. Hiszen ha valaki, ő tényleg tudta, hogy a sport nem élet és halál kérdése, hanem sokkal több annál.

A Fókusz Plusz riportját itt megnézheti!