Mik is a szerb szabadcsapatok?

A kezdetek

A legismertebb szerb paramilitáris egységek a II. világháborús csetnikek voltak. Igaz, a mozgalom az 1900-as évek elején indult el, a csetnik kifejezést pedig a macedónok használták elsőként. A balkáni háborúkban, majd pedig az első világháborúban harcoltak a bolgárok ellen. A II. Világháborúban a csetnikek először a megszálló németek ellen vették föl a harcot. Egy ideig Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is Drazsa Mihajlovics csetnikvajdát és egységeit támogatta. Elsősorban azért, mert királypárti és anti-kommunista volt. Az emigrációba kényszerült jugoszláv kormány, illetve a király is Mihajlovics mellett állt.

A csetnikek azonban nem teljes erővel harcoltak a nácik ellen: úgy vélték, hogy fontosabb megvédeni a civileket, mint kiűzni a megszállókat. A németek ugyanis 1-1 megölt katonájukért 100 civilt végeztek ki. Időközben Josip Broz Tito és partizánjai egyre nagyobb sikereket értek el a csatamezőkön. Tito és Mihajlovics ugyan leült tárgyalni egymással, hogy közösen vegyék föl a harcot a megszállók ellen, ám az együttműködés meghiúsult. A királypárti csetnikek nem akartak a kommunista partizánokkal együtt harcolni.

A háború folyamán Mihajlovicsék az együttműködést keresték a nácikkal. Az olasz és német erőktől kaptak fegyvereket és más ellátmányokat is. Cserében gyakran őrző-védő feladatokat is elláttak. A csetnikek a szerb dominanciájú jugoszláv királyság, azon belül pedig Nagy-Szerbia megteremtését tűzték ki célul. Emellett etnikailag tiszta szerb területeket akartak létrehozni. Emiatt pedig több ezer horvátot, bosnyákot öltek meg. A partizánok és a csetnikek pedig egymás ellen kezdtek harcolni. A Nyugat ekkor döntött végleg úgy, hogy inkább Titót támogatja.

A II. Világháború után a Tito vezette Jugoszláviában betiltották a csetnikmozgalmat. Drazsa Mihajlovicsot pedig kivégezték. A szocializmust építő délszláv állam nem tűrt meg semmilyen félkatonai alakulatot területén.

Jugoszlávia 1991-es szétesésekor Szerbiában újraszerveződtek a félkatonai alakulatok. A paramilitáris szervezetek csetniknek nevezték magukat. A szerbek lakta horvát és bosnyák területeken, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatásával harcoltak. A legjelentősebb szabadcsapat vezér Zseljko Razsnatovics volt, akit csak Arkanként emlegettek társai. Ő hozta létre a Szerb Önkéntes Gárdát. Az Arkan Tigriseiként is emlegetett szervezetet vezető Razsnatovics Szerbiában hősnek számított. Nyugaton ugyanakkor számos nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene. Arkan ugyanis a ’70-es évektől kezdve több bankrablást és fegyveres rablást hajtott végre Svédországban, Belgiumban, Hollandiában és Németországban. Többször el is fogták, ám a börtönből mindig megszökött.

Jugoszlávia szétesésekor pedig (fél)katonai pályára lépett. Jól szervezett csapatai Horvátországban, Boszniában, később pedig Koszovóban követtek el emberiség elleni bűncselekményeket. A délszláv háború alatt, a szerbkézen lévő, horvátországi Erdődön kiképzőtábort is vezetett. Itt mindenféle harcmodorra, diverzáns akciókra fölkészítették a hazafias érzelmű önkénteseket. A becslések szerint legalább 10 ezer fegyveres szolgálta Arkant. Időközben jelentős vagyonra tett szert: benzinkutak, kaszinók tulajdonosa lett. Az 1952-es születésű férfi rendkívül népszerű volt Szerbiában. 1995-ben feleségül vette a Ceca művésznéven, szerb műnépdalokat éneklő Svetlana Veljkovicsot. Arkan igazi sztárt csinált feleségéből.

Razsnatovicsot, aki ellen titkos elfogatóparancsot adott ki a Hágai Nemzetközi Törvényszék, a belgrádi Intercontinental hotel halljában gyilkolták meg 2000-ben. Noha hivatalosan a Tigriseket föloszlatták, a beszámolók szerint Szerbia déli részén még mindig aktívak.

Szintén jelentős félkatonai alakulat volt a Vojiszlav Seselj, radikális politikus vezette Fehér Sasok. A szervezet 1995-ig működött, Boszniában és Horvátországban követtek el háborús bűnöket. Seselj vajda ellen jelenleg a Hágai Törvényszéken folyik az eljárás.

Kisebb csoport volt ugyan a ratko Mladics boszniai szerb hadseregparancsnok által életre hívott skorpiók, ám az ő nevükhöz fűződik a srebrenicai mészárlás. 8000 bosnyák férfit és fiút végeztek ki a békefenntartók szeme láttára a boszniai városkában. A Skorpiók 1999-ben, Koszovóban volt utoljára aktív.