Juscsenkót is dioxinnal mérgezték

Napjainkban is jelen van a méreg

„Dioxinnal mérgezték meg Viktor Juscsenko ukrán ellenzéki elnökjelöltet" - jelentették be orvosai még 2004. decemberében. Azóta is többször bejárta a nemzetközi sajtót különböző dioxinos mérgezések híre. A híradások hulladékégetőkből, gyárakból felszabaduló dioxinról, vagy dioxinnal szennyezett élelmiszerekről szóltak. De mi is ez a mesterségesen előállított méreg?

A dioxin egy általános kifejezés, több tucat vegyületből álló, erősen környezetszennyező vegyületcsoportot jelöl. A leginkább mérgező vegyület a TCDD. Ez a természetben nem fordul elő, az emberi, ipari tevékenység melléktermékeként jelent meg először a 20. század közepén. Az ipari melléktermékként keletkező méreg minden élő szervezetet rongál, méghozzá lassú, alattomos módon.

A dioxinok létezéséről először a vietnami háború idején beszéltek. Az Egyesült Államok légiereje a vietnami háborúban lombtalanító anyagokkal permetezte az erdőket, hogy a dzsungel mélyén megbúvó vietkong csapatokat könnyebben deríthessék fel a levegőből. Rengeteg katona meghalt, mások torz testű utódokat nemzettek. A tudósok ekkor kezdtek el érdemben foglalkozni a dioxinnal.

Egyéb mérgek halálos adagjai másodpercek alatt ölnek, a TCDD csak hónapok, sőt évek alatt. Állatkísérletek során kiderült, hogy a megmérgezett állatok nem esznek, lefogynak, elsorvadnak, de a mérgezést akkor sem élik túl, ha mesterséges táplálással fenntartják a súlyukat. Tengerimalacon, patkányon, majmon, nyúlon, kutyán és egéren is kipróbálták, mennyi a halálos adagja, ez - a kutatások szerint - testsúly-kilogrammonként 0,6 és 300 g között váltakozott.

A vegyület kizárólag zsírban oldódik, így tökéletesen bele tud ivódni az állati, majd azok elfogyasztása után az emberi zsírszövetekbe. Ezután megindul a leépülés, melynek kezdeti tünetei a fáradékonyság, az idegrendszeri panaszok, és a testsúlynövekedés. Az elsőként megfigyelt és dioxinnak tulajdonított betegség a bőrt súlyosan károsító dioxin-akne volt. Az akne az egész bőrfelületet ellepi (Juscsenkón is ez jelentkezett először), és a tünetek több évig láthatók.

De a méreg sokkal több pusztítást is végezhet, ugyanis a vegyület befolyásolja a belső elválasztású mirigyek, a csecsemőmirigy, a petefészek, az agy, a mellékvese működését, csökkenti a pajzsmirigyhormon és az inzulin termelését és valószínűleg a spermaszámot is. Nagy mértékben fokozza több tucat enzim aktivitását, ennek révén gyorsíthatja életfontosságú anyagok lebontását. Erősen károsítja a máj működését, a szénhidrát- és zsíranyagcserét, kiüríti az energiaraktárakat, csökkenti a vércukorszintet.

Az említettek mellett még fejlődési rendellenességet valamint daganatképződést: például lágyrész-szarkómát, emlődaganatot, tüdő- és vastagbéldaganatokat is okozhat. Az ingerületátvitel folyamataiba beavatkozva károsítja a központi idegrendszer bizonyos működéseit, és megzavarja a szívműködést is. A dioxin a méhen belül fejlődő magzatra sem ártalmatlan, képes áthatolni a méhlepényen és kiválasztódni az anyatejben is.

Hogyan juthat az emberi szervezetbe a méreg?

Különösen a húsban, tejtermékekben található, de mosatlan gyümölcs és zöldség is jelentős mennyiségeket tartalmazhat. A halak különösen nagy koncentrációban tudják felhalmozni a dioxint, szervezetük magas zsírtartalma miatt. A táplálékul szolgáló állatok a levegőszennyeződésből a takarmányba kerülő dioxinnal is mérgeződnek. A zsírszövetben folyamatosan felhalmozódik, ezért minél öregebb az állat, annál nagyobb a zsírszöveteinek dioxintartalma. A gyümölcsök és zöldségek szennyeződése alapos mosással eltávolítható, mert a vegyület nem jut be a növény szervezetébe.


Néhány nagyobb dioxin-kibocsátás a világban

- Először vietnámi háborúban, a 60-as években használtak ipari mennyiségű dioxint a dzsungel lombtalanítására.

- Magyarországon a garéi hulladéktárolóban a 70-es években jelentős mennyiségű dioxin szabadult fel Klorinol-gyártással kapcsolatos hulladékokból.

- Grönlandon 1986-ban dioxinnal szennyezett halakat fogtak.

- Németországban 1990-ben marha-, borjú- és csirkehúsban találtak dioxint.

- Oroszország 1991-ben cellulózgyártás melléktermékeként szabadult fel jelentős mennyiség.

- Az USA-ban, Texas államban 1997-ben tojásban és csirkehúsban találtak dioxint.

- Belgiumban 1999-ben találtak dioxint csirkében, tojásban és különböző állati eredetű zsírokban.

- 2001. szeptember 11. A WTC ikertornyainak összeomlásával jelentős mennyiségű aszbeszt és dioxin került a levegőbe.

A dioxin felismerését nehezíti, hogy csak speciális, igen drágán beszerezhető műszerrel mérhető. Jelenleg Magyarországon nem végeznek az élelmiszeriparban dioxin-ellenőrzést, mivel nem állnak rendelkezésre a szükséges eszközök. A mérés ráadásul rendkívül hosszadalmas és bonyolult, a mintavételezéstől az eredményig akár 30 nap is eltelhet.