Vendéglátás: terítéken a feketeleves

Az ipartestület elnöke, Háber Tamás a szerintük indokolatlan büntetésekre hívta fel a figyelmet a sajtótájékoztatón. A vezető olyan eseteket említett például amikor szállodát azért büntettek meg, mert nem volt kint a nyitvatartási idő vagy amikor az ellenőrök 2 deciliter dzsúszt kértek egy étteremben, azonban a felszolgált mennyiség több volt annál. Olyan esetekről is tudnak, amikor kitűző nem volt a felszolgálókon vagy az újonnan vásárolt konyhai berendezésről nem vette le a vállalkozó a védőfóliát, és a hatóság ezért büntetett - mondta Háber Tamás. Az elnök szerint egyébként nem a vendéglátósok, hanem a kedvezőtlen jogszabályi környezet okolható azért, mert ez a terület része lehet a feketegazdaságnak.

Az égetett szeszesitalokra vonatkozó, 2009-ben ismételten bevezetett standolási kötelezettség következményeiről az elnök azt mondta, hogy növeli az adminisztrációs terheket, illetve minőségromlással is jár az italok állandó töltögetése. A termékkínálatuk szűkítésével reagálnak majd erre a vállalkozások, és például esélye sem lesz egy új szeszesital bevezetésének - véli Háber Tamás.

Thurzó Béláné úgy látja, hogy az adminisztráció bonyolultsága miatt szinte lehetetlen betartani a jogszabályokat, és egyre kevésbé képesek a vendéglátó vállalkozások nyereséges gazdálkodásra. A kis- és középvállalkozásoknál üzletbezárásokkal és létszámleépítésekkel számol a szakma.

Az alelnök kiemelte, hogy 2003-hoz képest 2004 és 2006 között körülbelül 800 milliárd forinttal nőttek a vállalkozásokra háruló teher, és 2007-ben további 600 milliárd forint volt az összteher emelkedés. További nehézségnek tartják, hogy a vállalkozások büntethetősége és a büntetési tételek is egyre nagyobbak: tízezres összegek helyett százezresek jelentek meg. Ráadásul a büntetést nemcsak a vállalkozásra, hanem a dolgozóra és annak felettesére is kiszabják egy szabálytalanságért - mondta Thurzó Béláné.

Forrás: Független Hírügynökség