Fényes szelek a szocializmusban

A NÉKOSZ, vagyis a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége a második világháború után szökkent szárba. Azért, hogy a szegény parasztok gyerekei is járhassanak egyetemre, főiskolára. Ezzel kiszabadultak megszokott környezetükből, a kollégiumi termekben pedig elkezdődött valami új.

„Nagyon sok fiatal számára, akik átélték a háborút, mindaz, amiben éltek, megváltozott. Ahogy a szülők túl nyomó része nem gondolta, hogy a háború így fog végződni, a szülők elvesztettek valamit a tekintélyükből” – mondta Vitányi Iván országgyűlési képviselő.

Vitányi Iván történelmet és filozófiát tanult, most szocialista országgyűlési képviselő. Nem ő volt az egyetlen, akit magával ragadtak a fényes szelek.

Bacsó Péter filmrendezőnek készült, ő volt a színészkollégium titkára. A szintén nékoszos Jancsó Mikós filmrendezővel együtt megélte azt is, amikor a kollégiumi rendszert Rákosiék átalakították, majd megszüntették

„A NÉKOSZ 49-ben ért véget, amikor a komcsik eldöntötték, hogy nincs tovább ez a játék, ez a demokratikus önszerveződés, akkor lettek ezek a kollégiumok diáklakások, és nem az együttélésnek a központja” – mondta Jancsó Miklós filmrendező.

Bár a népi kollégiumok megszűntek, a kollégisták kapcsolatban maradtak 1956-ban és a Kádár-korszak idején is. Azt, hogy ez mit jelentett, és mi lett velük később, kiderült kedden este a XXI századból!