Mindennapos lesz az árvíz a Szent Márk téren?

Az Acqua Alta egy jelenség, ami rendszeressé vált az olaszországi Velencében. Tulajdonképpen szökőárnak felel meg, ami Velence alacsonyabb fekvésű részeit rombolja, amikor az óváros 96 százalékát elönti, beleértve a világörökség részévé vált Szent Márk teret is.

Hivatalosan akkor beszélhetünk Acqua Altáról, ha 9 cm fölötti áradásról van szó. Velence önkormányzata évről-évre több intézkedést vet be, hogy ezekben az árvízes időkben is folytatódhasson az élet. Víz alatti védműrendszert hoznak létre, amely összesen 79, egyenként 250-350 tonna súlyú, mozgatható hullámtörőből áll majd. A MOSE, azaz Mózes nevet viselő beruházásnak az eredeti tervek szerint 2011-re kell elkészülnie, a kivitelezés várható költségét 4,5 milliárd euróra teszik. A város állapota egyre romlik, és mivel mind lakhatatlanabb, lakosainak száma napjainkban alig hatvanezer.

Volt olyan év, mikor több mint 1 méteres víz borította a történelmi városkát. 2001. január 8-ai feljegyzések alapján kiderült, 111 cm-es víz állt Velencében. 2004. október 31-én a 135 cm-t is elérte a tenger, és a város 80 százalékát árasztotta el. 2008-ra a vízszint 156 cm-re nőtt, az árvíz erőssége pedig meghaladta az előzőekét.

Velence az Adria cölöpökre épített gyöngyszeme, az emberiség történelmi és kulturális értékeinek páratlan tárháza. Fokozatosan süllyed, ám ennek oka nemcsak az építés különleges módja és a mocsaras altalaj. Hozzájárult az 1970-es évekig folytatott környékbeli ipari tevékenység is, amely „elszívta” a talajvizet. Az egyébként százévente 10 cm-es ütemű süllyedéshez az 1900-as években további 10-13 cm adódott hozzá. Mindennek következtében az előző száz év tíz legnagyobb árhullámából nyolc 1960 után volt, s a víz 2002-ben már 108-szor árasztotta el a lagúnák városát. Amennyiben minden változatlan marad, 2100-ra ez mindennapos jelenséggé válhat.

Az áradások többségét vagy a hegyekből hirtelen alábukó hideg szél, a bora, vagy a Líbia felől érkező meleg légáramlat, a sirokkó idézi elő. A tenger áradásának azonban több oka is lehet, ezek között szerepel a nagy árapály ingadozás és a légnyomás megváltozása is. Nem utolsó okként pedig a szakértők a klímaváltozást említik. A jéghegyek olvadásával ugyanis egyre emelkedik a tengerszint, így nagyobb víztömeg zúdul a partokra áradáskor.

Egy szervezet, a világ műemlékeinek védelmére összpontosító World Monuments Fund kétévenként teszi közzé a legnagyobb veszélynek kitett száz műemlék listáját. 2008-as jelentése szerint Kanadától az Antarktiszig a világon jelenleg legalább hat olyan műemléki terület van, amely hamarosan elpusztulhat a globális felmelegedés következtében. A többi között említi New Orleanst, a Kilimandzsárót, Londont és Greenwichet, Bangladest, a csendes-óceáni szigetvilágot és Prágát is.