Farkas Péter mindent megtehet

Farkas Péter, olimpiai bajnok birkózót kábítószer-termesztésért első fokon, nem jogerősen 5 év fegyházra ítélték, de ítélethirdetés közben megszökött a Pesti Központi Kerületi Bíróságról. A gyanú szerint jelenleg külföldön tartózkodik – európai elfogatóparancs van ellene érvényben. Kíváncsiak voltunk arra, hogy tettei mennyire teszik méltatlanná 1992-ben elért barcelonai sikerére, az olimpiai eszme képviseletére és a neki folyósított havi 185 ezer forintos olimpiai járadékra.

A MOB-nak nincs véleménye

Csurka Gergely, a Magyar Olimpiai Bizottság sajtófőnöke az RTL Hírek.hu kérdésére elmondta, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság Farkas Péter magánügyének tekinti az ellene hozott bírósági ítéletet, és nem foglal állást az üggyel kapcsolatban.

Ha egy aktív, olimpiára készülő sportoló keveredne hasonló ügybe, akkor az Etikai Kódex alapján először a MOB etikai bizottsága egyedi esetként vizsgálná a kérdést, majd állásfoglalását elküldené az elnökségnek. Súlyos esetben, az olimpiai keretből történő kizárásról végül a közgyűlés döntene. Ilyen szerencsére még nem fordult elő, így nincsen precedens hasonló eljárásra – tette hozzá a sajtófőnök.

Az olimpiai járadék pedig nem a MOB fennhatósága, az ügyet a Sporttörvény szabályozza, és kiosztása az Önkormányzati Minisztériumhoz tartozik.

November 3-ai szökése óta Farkas Péter remekül játssza ki a jogi kiskapukat. Egyrészt sikerült úgy meglógnia a tárgyalásáról, hogy távozását a bíróság tevőleges fellebbezésnek tartja az első fokú ítélet ellen, így azt nem tekinti bűncselekménynek. Másrészt Farkas továbbra is jogosult havi nettó 185 ezer forintos olimpiai járadékra, amelyet az állam a Sporttörvény szerint biztosít neki.

A pénzek kiosztásáról az Önkormányzati Minisztérium gondoskodik, ahol úgy tájékoztattak minket, hogy a jogszabályok alapján nem veszíti el a járadékra jogosultságát az, aki büntetőeljárás alatt áll. Mégpedig azért, mert a vonatkozó joganyag jelenleg nem tartalmazza az olimpiai járadék kapcsán az úgynevezett „érdemtelenség” jogintézményét.

A tárca hozzátette, hogy előkészítették a Sporttörvény módosítását, amelyben számos, az olimpiai járadékkal kapcsolatos változtatásra tesznek javaslatot, például az „érdemtelenség” intézményének megteremtésére. A javaslat egyeztetése még folyik, így a tartalmi elemekről csak később tudnak tájékoztatást adni.

A hatályos törvény szerint egyébként Farkas nemcsak a büntetőeljárás alatt, hanem akkor is megkaphatná járadékát, ha elítélt bűnözőként börtönben ülne.

Drogárus olimpiai bajnok Amerikában

Farkas Péter történetével összecseng az amerikai Justin Huish ügye. Az 1996-os, atlantai olimpián, 21 éves korában, egyéniben és csapatban is aranyérmet szerző íjászra fényes sportkarrier várt. Csakhogy a rendőrség 2000 elején felfigyelt arra, hogy Huish otthonában nyilvánvaló drogügyletek zajlanak. A nyomozók megállítottak egy férfit a ház előtt, akinek a zsebében műanyag zacskóba csomagolt marihuána volt. Február 15-én házkutatást tartottak, és egy táska kis adagokban kimért kábítószert találtak a sportolónál. Azonnal letartóztatták.

A történtek után az amerikai sajtó felvetette a sydney-i olimpiára készülő fiatalember etikai felelősségét, hiszen ha bebizonyosodik, hogy Huish valóban drogkereskedő, akkor kérdésessé válik olimpiai indulása is. A Los Angeles Times akkori cikkéből kiderül, hogy miután Huish-t elkapták, az amerikai íjász szövetség azonnali vizsgálatot rendelt el az ügyben, de addig nem akarta megbüntetni a sportolót, amíg ki nem derül, hogy a vádak megalapozottak. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága egyedi esetnek tekintette az ügyet, amely ha rendeződik, akkor dől el, hogy az íjász képviselheti-e hazáját az olimpián.

Huish erkölcsi felelősségét végül nem kellett megállapítania sem az olimpiai bizottságnak, sem az íjász szövetségnek, mert még a sydney-i játékok előtt önként kilépett a csapatból. Belátta, hogy ügye visszavetheti a felkészülést. Csak 2001-ben ítélték jogerősen, kedvezménnyel 4 hónap börtönre marihuána-árusításért. Így ha nem távozott volna a keretből, akár az is előfordulhatott volna, hogy gyanúsítottként védi meg bajnoki címét Sydney-ben.

Az már csak hab a tortán, hogy 1993-ban Huish-t három év próbaidőre bocsátották, és 120 óra közmunkára ítélték, amiért spray-vel a „KKK”, vagyis a Ku Klux Klan rasszista szervezet nevének rövidítését fújta egy afro-amerikai család postaládájára és autófelhajtójára. A fiatal tehetség ugyanebben az évben lett az amerikai íjászválogatott tagja, és pont három évvel később Atlanta hőse.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Etikai Kódexének A/2. pontja kimondja, hogy az olimpia résztvevőit nem lehet hátrányosan megkülönböztetni etnikai hovatartozásuk szerint.