Mi lesz a bajban lévő devizahitelesekkel?

Hitelből vásárolt autó és lakás. Többet kell értük fizetni, ha például augusztusban vették fel a kölcsönt. Akkor 143 forint volt egy svájci frank. Ha valaki 2 millió forintot vett fel – mondjuk - 6 évre, akkor havonta 34 ezer forintot, most pedig 42 ezret kell fizetnie. A forint gyengülése miatt most körülbelül 20 százalékkal kerül többe a svájci frank, mint a nyáron.

„Most nem ránthatjuk meg a vállunkat, hogy legyen ez az ő bajuk. De gyorsan hozzáteszem, nem gondoljuk, hogy át kell vállalnunk a törlesztőrészleteket. De a pénzügyi piac szereplőivel megállapodva ne engedjük, hogy a havi törlesztőrészletek az egekbe szökjenek” – ezt mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton a Nemzeti Csúcson.

A kormányfő nem költségvetési pénzből, hanem a hitelszerződések átalakításával segítene. A Magyar Bankszövetség elnöke nem érti, hogyan.

- A kormány elképzeléseivel egyelőre csak a fantáziámra hagyatkozhatok, az pedig elég szegényes – mondta Felcsúti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke.
- És mit mond a fantáziája?

- Hát, elég szegényes. Azzal kapcsolatban, hogy milyen szerződéses feltételeket lehetne módosítani ahhoz, hogy ha magasabb a devizaárfolyam, akkor az ügyfél ne fizessen többet.

Felcsúti Péter azt mondja: ha kell, a bankok dönthetnek a devizahitelek fizetésének átütemezéséről vagy átmeneti felfüggesztéséről.

„Egyelőre nincs szükség a beavatkozásra” - ezt mondja Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kormány szándékáról. A kabinet mégis segítene, de még nem tudni pontosan, hogyan.

„Szerdán mondjuk meg” – mondta Veres János pénzügyminiszter.

A múlt héten a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) jelentette be először: nem ad több devizaalapú hitelt a megnövekedett kockázatok miatt. A Volksbank csak svájci frank alapon nem ad devizahitelt. A Raiffeisen Bank a múlt héten a vállalati, hétfőtől már lakossági ügyfeleinek sem ad svájci frank hiteleket.