2008. szeptember 24. 11:43
A tudósok keresik a 900 milliárd forintból épült föld alatti rendszer hibáját.
A Nagy Hadronütköztetőt két hete kapcsolták be beszabályozásra, ám ekkor egy elektromos hiba miatt szivárogni kezdett az a folyékony hélium, amely a világűr hőmérsékletére, azaz -271,25 Celsius-fokra hűti le a rendszert. A szerkezetet emiatt múlt csütörtökön leállították.
Ahhoz, hogy a tudósok megállapíthassák a probléma okát, előbb szobahőmérsékletre kell melegíteni a berendezést, és szét kell szerelni azokat a hatalmas elektromágneseket, amelyek az atomi részecskéket felgyorsítják. A szükséges ellenőrzés és javítás időigénye miatt pedig 2009 kora tavasza előtt már nem lehetséges újraindítani a gyorsítót - jelentette be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN.
A tudósok ugyan a múlt csütörtöki probléma másnapján még megkísérelték újraindítani a berendezést, de újabb meghibásodás történt, ezért döntöttek a teljes leállítás mellett. A föld alatti műszert hivatalosan október 21-én nyitották volna meg Nicolas Sarkozy francia államfő jelenlétében.
Ahhoz, hogy a tudósok megállapíthassák a probléma okát, előbb szobahőmérsékletre kell melegíteni a berendezést, és szét kell szerelni azokat a hatalmas elektromágneseket, amelyek az atomi részecskéket felgyorsítják. A szükséges ellenőrzés és javítás időigénye miatt pedig 2009 kora tavasza előtt már nem lehetséges újraindítani a gyorsítót - jelentette be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN.
A tudósok ugyan a múlt csütörtöki probléma másnapján még megkísérelték újraindítani a berendezést, de újabb meghibásodás történt, ezért döntöttek a teljes leállítás mellett. A föld alatti műszert hivatalosan október 21-én nyitották volna meg Nicolas Sarkozy francia államfő jelenlétében.
A Nagy Hadronütköztető rendkívül bonyolult szerkezet, amelyben a technikai megoldások sok területen a ma ismert lehetőségek határán vannak. A rendszer, amely átlagosan 100 méterrel van a föld alatt, több kör alakú alagútból áll, amelyek teljes hossza 27 kilométer. Ezekben az alagutakban csaknem a fény sebességére gyorsítják majd fel az atomnál kisebb részecskéket, a hadronokat, amelyeket végül egymásnak ütköztetnek.
Hadronoknak az atom bizonyos alkotóelemeit nevezik, legismertebbek közülük a protonok és a neutronok. A kör alakú alagútban egy másodperc alatt több millió atominál kisebb részecske fog ütközni. Az ütközések következtében a másodperc töredékére olyan hőmérséklet keletkezik, amely százezerszer magasabb a Napénál. Ezeket a karambolokat különböző műszerekkel vizsgálják majd, és az eredményt heteken, hónapokon át elemezik.
A Nagy Hadronütköztetőben végrehajtandó kísérletekkel olyan kérdésekre remélnek választ kapni a tudósok, hogy hogyan keletkezett a világ, esetleg fény derül az úgynevezett sötét anyag néhány rejtélyére, amely a világegyetem túlnyomó részét kitölti. Emellett ellenőrizhetnek új tér-idő elméleteket is, amelyek szerint a mi világunk dimenzióival párhuzamosan létezhetnek más dimenziók is.
A Nagy Hadronütköztetőben végrehajtandó kísérletekkel olyan kérdésekre remélnek választ kapni a tudósok, hogy hogyan keletkezett a világ, esetleg fény derül az úgynevezett sötét anyag néhány rejtélyére, amely a világegyetem túlnyomó részét kitölti. Emellett ellenőrizhetnek új tér-idő elméleteket is, amelyek szerint a mi világunk dimenzióival párhuzamosan létezhetnek más dimenziók is.
A Nagy Hadronütköztetőt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet székhelyén építették meg 3,76 milliárd eurós (900 milliárd forintos) költséggel. Az óriási gépezet létrehozásában több mint 30 ország összesen 5 ezer tudósa és mérnöke vett részt.
Forrás: AFP/Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem