Szarvasgomba - mesterségesen

Szarvasgombát keres a tölgyesben Schmidt József. A hőgyészi férfi biztosra megy, hiszen ő maga termeszti a gombát. Ez az országban eddig egyedül neki sikerült.

A gomba szereti a tölgyest, ezért a férfi úgy ültette el a makkot, hogy azon rajta volt a spóra.

„A lehullott makkot összegyűjtöttem, előcsíráztattam, és szarvasgombás oldatban, azaz szuszpenzióban megforgattam, és az így kezelt makkot erdészeti módszerekkel elvetettük” – mondta Schmidt János.

Magyarországon -főként természetes körülmények között- évente 5-10 tonna szarvasgomba terem, ez kevésnek számít. Ezért is, meg különleges ízvilága miatt drága: egy kilogramm 30-50 ezer forintba kerül.

A szarvasgombát fűszerként használják. Zsírban oldódó aromái vannak. Néhány grammot kell az ételre reszelni. Tojásrántottát, mártást, kifőtt tésztát lehet vele ízesíteni.

Magyarország az utolsók között van Európában a szarvasgomba termesztésben. Míg Olaszországban 22 ezer hektáron, Franciaországban 18 ezer hektáron, addig itthon 30 hektáron próbálkoznak szarvasgomba termeléssel, de csak 15 hektáron terem, Schmidt János birtokán.

„Ideális termőhelynek tekinthetők az olyan területek, amelyek humuszban gazdagok. A csapadékra is érzékeny a gomba, főleg a hazai száraz nyár esetén az ültetvényeken az öntözést ajánljuk” – mondta Brandt Sára, a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke.

Ültetvénytelepítésre uniós pályázatot is lehet nyerni. A gazdálkodónak csak azt az oldatot kell előállítani, vagy megvenni, amibe belemártják a tölgyfa makkot.