2008. augusztus 29. 20:16
A szaporítási program sikeres, idén jelentősen nőtt a viperaállomány.
Az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapja és a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma által támogatott program célja a faj visszatelepítése olyan természetes élőhelyekre, ahonnan a korábbi évtizedekben eltűnt a rákosi vipera. Az első akciót 2009-re tervezik a Kiskunsági Nemzeti Park területén található, fokozottan védett területre, mely lakott területektől távol van.
Az RTL Hírek.hu kérdésére Halpern Bálint, A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Life Programjának vezetője elmondta, nem kell attól félni, hogy a később visszatelepítendő viperák az embereket veszélyeztetik majd. Hiszen eleve csak fokozottan védett természetvédelmi területekre viszik vissza a kígyókat. Ide pedig csak engedéllyel lehet belépni. Vagyis nem fordulhat elő, hogy egy turista arra téved, és szembetalálja magát a mérgeskígyóval.
Magyarországon egyébként mindössze két mérgeskígyó honos, az egyik a rákosi vipera, a másik a keresztes vipera. Az utóbbi 100 évben a keresztes vipera marása két esetben okozott halált, rákosi viperáé pedig egyetlen egyszer sem.
Az RTL Hírek.hu kérdésére Halpern Bálint, A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Life Programjának vezetője elmondta, nem kell attól félni, hogy a később visszatelepítendő viperák az embereket veszélyeztetik majd. Hiszen eleve csak fokozottan védett természetvédelmi területekre viszik vissza a kígyókat. Ide pedig csak engedéllyel lehet belépni. Vagyis nem fordulhat elő, hogy egy turista arra téved, és szembetalálja magát a mérgeskígyóval.
Magyarországon egyébként mindössze két mérgeskígyó honos, az egyik a rákosi vipera, a másik a keresztes vipera. Az utóbbi 100 évben a keresztes vipera marása két esetben okozott halált, rákosi viperáé pedig egyetlen egyszer sem.
„Az állat nem agresszív, és rejtőzködő életet él. Ha emberrel találkozik, elmenekül, esetleg akkor támadhat, ha akadályozzák a távozásban, például megfogják. Ráadásul kicsi a méregfoga, így pl. a nadrágot vagy a cipőt sem tudja átharapni” – mondta Halpern Bálint.
Persze, azért nem árt tudni, ha esetleg mégis megmar valakit egy kígyó, akkor mit kell tenni. Nem elég háziorvoshoz fordulni, hiszen ők nem tarthatnak ellenszérumot. Viszont az ország minden régiójában van olyan központ, ahol kötelezően tartanak ellenszerek, amiket csak ott adhatnak be.
Az RTL Hírek.hu kérdésére a természetvédelmi szakember azt is elmondta, nem kell attól tartani, hogy a természetvédelmi területre később kitelepítendő kígyók esetleg egy idő után beszivárognának a lakott területre. Hiszen több mint valószínű, hogy ott nem találnak megfelelő életkörülményeket. Ha találtak volna, a faj most nem szorulna fokozott védelemre.
Az RTL Hírek.hu kérdésére a természetvédelmi szakember azt is elmondta, nem kell attól tartani, hogy a természetvédelmi területre később kitelepítendő kígyók esetleg egy idő után beszivárognának a lakott területre. Hiszen több mint valószínű, hogy ott nem találnak megfelelő életkörülményeket. Ha találtak volna, a faj most nem szorulna fokozott védelemre.
A szaporítási program egyébként sikeres – ebben az évben a korábbiakhoz képest jelentősen nőtt az állomány. A 2004-ben befogott 10 egyedből mára 378 lett. Ez a vadon élő -500 egyedre becsült- összlétszámmal összevetve jelentős eredmény. A szaporítási program sikeressége azért is fontos – tudtuk meg a szakembertől - hiszen ez a faj az egész világon egyedül a Kárpát-medencében, és ezen belül is szinte csak Magyarországon él.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem