2008. augusztus 14. 14:04
A kísérlettel azt próbálják kideríteni, hogyan tárolódnak az emlékképek az agyban.
A kísérlettel azt próbálják kideríteni, hogyan tárolódnak az emlékképek a biológiai agyban. A tudósok remélik, hogy tapasztalatok közelebb visznek majd az olyan idegrendszeri elfajulásos betegségek kezeléséhez, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-betegség.
A Gordon nevű robot a népszerű Wall-E film hősére emlékeztető apró kétkerekű gép, az agy pedig 50-100 ezer patkányidegsejt. Az idegsejteket tápanyag dús közegben tárolják egy állandó hőmérsékletű tartályban, és 60 elektróda merül beléjük. Az idegsejtek elektromos impulzusokat küldenek a robotnak, a robot szenzoraitól pedig impulzusokat kapnak a külvilágból. Ezen az élő idegsejttenyészeten kívül a robotot nem irányítja más, sem ember, sem számítógép. A patkányagyú robot magától tanul. Az agy elindítja a gépet, majd ha a kis robot nekiütközik a falnak, és erről a szenzorok impulzust adnak, akkor az agy legközelebb megpróbálja az ütközés előtt megállítani a robotot. Gordon már képes tárgyakat kikerülni. A kutatók különböző vegyszerekkel erősítik vagy gátolják az egyes akciók közben aktivizálódó idegpályák működését.
Etikai okokból a kísérletekhez nem használnak emberi idegsejteket. De ez nem gátolja a következtetések levonását, mert a patkány és az ember agya között a különbség inkább csak mennyiségi, nem minőségi. A patkány agya körülbelül 1 millió idegsejtből áll, az emberé 100 milliárdból.
A Gordon nevű robot a népszerű Wall-E film hősére emlékeztető apró kétkerekű gép, az agy pedig 50-100 ezer patkányidegsejt. Az idegsejteket tápanyag dús közegben tárolják egy állandó hőmérsékletű tartályban, és 60 elektróda merül beléjük. Az idegsejtek elektromos impulzusokat küldenek a robotnak, a robot szenzoraitól pedig impulzusokat kapnak a külvilágból. Ezen az élő idegsejttenyészeten kívül a robotot nem irányítja más, sem ember, sem számítógép. A patkányagyú robot magától tanul. Az agy elindítja a gépet, majd ha a kis robot nekiütközik a falnak, és erről a szenzorok impulzust adnak, akkor az agy legközelebb megpróbálja az ütközés előtt megállítani a robotot. Gordon már képes tárgyakat kikerülni. A kutatók különböző vegyszerekkel erősítik vagy gátolják az egyes akciók közben aktivizálódó idegpályák működését.
Etikai okokból a kísérletekhez nem használnak emberi idegsejteket. De ez nem gátolja a következtetések levonását, mert a patkány és az ember agya között a különbség inkább csak mennyiségi, nem minőségi. A patkány agya körülbelül 1 millió idegsejtből áll, az emberé 100 milliárdból.
Forrás: AFP/Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem