Kampány a libatömés ellen

A Négy Mancs feketelistán sorolta fel azokat a vállalatokat, amelyek mesterséges hízlalással készítik a termékeiket, például a kacsa- és a libamájast. Az állatvédők azt kérték osztrák és német áruházláncoktól, hogy ne vegyenek ilyen termékeket. A honlapjukon egy videó is van arról, hogyan tömik az állatokat Magyarországon. A német áruházláncok erre visszavonták a megrendeléseiket, de nemcsak a hízottárukra. Más termékeket sem vesznek a Hungerit-től, vagy ha mégis, akkor is csak jóval olcsóbban. Ez a vállalatnak 8 milliárd forintos veszteség.

Bár az alapítvány listáján több magyar cég is van, amely kövérárut forgalmaz, őket nem érinti ilyen mértékben a kampány: a felvásárlóik ugyanis nem áruházláncok, hanem éttermek és szállodák. A hagyományos májra és kövérhízásból származó húsra pedig változatlan a kereslet.

Korda János, a Hungerit gazdasági igazgatója az RTL Hírek.hu-nak elmondta, hogy ez az eljárás több ezer éves hagyomány. A kövér libákat Magyarországon családi farmokon nevelik, évente 1,2 milliót. Az állatvédők videójára reagálva azt mondta, a tömőházakban korszerű és ápolt körülmények között etetik az állatokat - sőt, arra is vigyáznak, nehogy túletessék őket, mert attól sérülékenyek lehetnek.

A vállalat vezetője és a Négy Mancs képviselői többször is egyeztettek már, nemsokára Bécsben, az alapítvány székhelyén találkoznak újra. Korda János szerint ha szeptembertől leállítják a kényszertömött áruk forgalmazását, az alapítványnak valamilyen módon segítenie kell a felvásárlók bizalmának visszaszerzését, hogy a megmaradó termékeket újra a régi áron adhassák el.

Az alapítvány programvezetője, Gergely Zsófia az RTL Hírek.hu-nak azt mondta, hogy ha meg tudnak állapodni, akkor az információt felteszik az alapítvány honlapjára, és nyílt- vagy személyes levelet küldenek erről az osztrák és német cégeknek is.

Franciaországban egyébként törvény védi az effajta tevékenységet. A Hungerit Zrt-nek ezt Magyarországon nem sikerült elérnie.