Az Amazonas csökkenti az üvegházhatást

Vasra és foszforra van ugyanis szükségük a diazotróf baktériumoknak (a nitrogénmegkötő baktériumok egy fajtájának) ahhoz, hogy a levegő nitrogénjét és széndioxidját szilárd szerves anyaggá alakítsák, amely aztán lesüllyed a tengerfenékre.

Az Amazonas, a világ legbővebb vizű folyója sok száz kilométer távolságra a parttól szállítja az Atlanti-óceánba a vasat és a foszfort. Ez sokkal nagyobb hatást gyakorol a Föld szén- és nitrogénkörfogására, mint eddig gondolták. Feltehetően más folyók hasonlóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a légkör széndioxid-tartalmának egy részét elnyeljék az óceánok.

Egyes biológusok szerint a Föld klímájának vészes melegedésére megoldás lehet a világóceánok "vastrágyázása". Bár a koncepciót sokan vitatják, az biztos, hogy ha ki akarják próbálni, milyen hatást váltana ki a vasrészecskéknek az óceánokba való juttatása, akkor a mechanizmus megértését az Amazonas nagyban elősegítheti.

A hidegebb vizű tengerekben ugyanis az alsó és felső rétegek keveredése megakadályozná a keletkező szilárd szénvegyületek leülepedését. A trópusokon azonban annyira felmelegszik az óceán legfelső rétege, hogy nem engedi a mélyebb vízrétegek felszínre kerülését, vagyis a megkötött széndioxidot valóban hosszú időre elválasztja a légkörtől.

A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciencesben, az Egyesült Államok tudományos akadémiájának hivatalos folyóiratában jelent meg.

Forrás: AFP / Független Hírügynökség