Mi az a kisebbségi kormányzás

Spanyolországban gyakran alakul úgy a választás, hogy a győztes pártnak kisebbségben kell kormányoznia. Sokszor előfordul ilyen a skandináv országokban is. Az ellenzék és a kormány viszonya azonban kultúránként eltérő.

„Skandináviában jellemző a konszenzusos döntéshozás, jobb az együttműködés a két nagy párt között. Spanyolországban viszont, amely e tekintetben inkább a magyar viszonyokra hasonlít, erősebb a polarizáció, feszültebb a viszony” – mondta Győri Gábor, a DEMOS Magyarország vezető kutatója.

De működik és működhet Magyarországon is, mondja a kutató. Ehhez a kormánynak több rendeletet kell alkotnia, a törvényhozás pedig jelentősen lelassul. A törvények elfogadásához ugyanis általában a Parlamentben jelenlévő képviselők több mint felének támogatására van szükség. Ha minden képviselő ott van, és voksol, a 386-ból 194 szavazat kell. Az MSZP-nek most, Toller László és Horn Gyula betegsége miatt 188 képviselője van. Vagyis, meg kell győzni a többi képviselőből legalább 6-ot a biztos sikerhez.

Az RTL Híradó által megkérdezett gazdasági elemző szerint a kisebbségi kormányzás nem tesz jót az egyébként is alacsony gazdasági növekedésnek.

„Annak az az üzenete, hogy nem tud kialakulni Magyarországon egy átfogó reform, hogy ez az alacsony növekedési ütem marad. Nem tudunk közeledni a régióhoz” – mondta Babesy Dániel, portfolio manager.

Más elemzők szerint ugyanakkor az is elképzelhető, hogy Magyarország jól is kijöhet ebből a válságból. Azokban az országokban, ahol kisebbségi kormányzás van, szigorú a költségvetés, az állam pedig kevesebbet költ.