2008. február 27. 10:22
A hit könyörtelen védelmezőinek tetteit bizonyító dokumentumokat állítottak ki a Szent Hivatalban. Az archívumot már 1998-ban megnyitották, de akkor csak a kutatók előtt.
A kiállított dokumentumok igazolják a történelmi tényt, hogy a Szent Hivatal évszázadokon át ellenőrizte az élet szinte minden területét. Vadásztak azokra, akikről úgy vélték, hogy elhajló, más, gyanús, vagy úgymond kétes elem, mert például muzulmán vagy zsidó hitét feladva kikeresztelkedett.
'Különleges engedéllyel sokan olvashatták a tiltott műveket, mert a Hivatal szerint az ellenség alapos megismerése eredményesebbé teszi a harcot' - mondta a kiállítás rendezője.
Van azonban más is. Egy 1611-es keltezésű utasítás arról szól, hogy az inkvizítorok miként viselkedjenek szabadidejükben. Egy 1708-as kalendárium pedig napi eligazítást ad a római kórházakban betegeket ápoló inkvizítoroknak. Vagyis a képet árnyalni kell.
Napóleon csapatai az itáliai hadjáratukon rengeteg írást elvittek, majd a császár bukása után túl drága lett volna a visszaszállításuk, ezért Rómából utasítás jött, hogy semmisítsék meg az anyagokat. Megmaradtak viszont a feljegyzések Galilei 1633-as peréről, amit több mint 350 évvel később a néhai pápa, II. János Pál hibának nevezett, amikor bocsánatot kért az inkvizíció bűneiért.
Az archívumot 1998-ban nyitották meg, de csak a kutatók előtt. Akkor Joseph Ratzinger bíboros, a mostani pápa vezette a Hittani Kongregáció-t, a Szent Hivatal utódszervezetét. Röviddel trónra lépése előtt maga is elítélte az inkvizíció módszereit. Ámbár itt is árnyalni kell, hiszen nemcsak a katolikus egyház jeleskedett a hit könyörtelen védelmében. Így tettek a valamikori üldözöttek is, akik győztesen maguk is üldözők lettek, mint Luther Márton és Kálvin János.
