2008. február 12. 18:08
Egyszer már tűzben égett, máskor ráomlott egy templomtorony, de még mindig épségben van az aranyfej. Különös szemei állítólag most is minket figyelnek. Mi van Szent László mellszobrának belsejében? A lovagkirály több mint 900 éves földi maradványa? Egy csodatévő koponya?
Atleta Patriae, a férfi, aki visszajárt a túlvilágról, hogy győzelemre segítse a magyarokat. I. Lászlóról van szó. A szent király koponyáját - ereklyéjét - egy szoborszerű tartóban őrzik. Csodatévő ereklye.
300 évvel ezelőtt történt, hogy Győrött éjjel-nappal imádkoztak az emberek. Messzire elláttak innen, rémülten nézték a környéken sorra összedőlő házakat: földrengés volt.
- Komárom csaknem teljes egészében elpusztult. A környéken nagyon erős volt a földrengés - mondja az ereklye őrzője. Végül Győr lett az egyetlen város, amelyik megmenekült a földrengéstől.
Itt őrzik a hermát, Győrött őrizték akkor is.
Székely Zoltán győri művészettörténész nem a csodákkal kezdi, inkább azt emeli ki, hogy az ereklyetartó egész Európa egyik legfontosabb műkincse. Ugyanakkor, amit sokan aranyfejnek gondolnak, az valójában aranyazott ezüstből van. Ráadásul valószínűleg nem is Szent Lászlót ábrázolja.
A terebélyes hajkoronával még nem volna baj, de dús arcszőrzetet, szakállat nem viseltek a kori középkorban, I. László korában. Nem beszélve arról, hogy ez egy idősebb arc, László pedig fiatalon halt meg - megbetegedett egy, a cseh király ellen indított hadjáratban. A herma a halála után csaknem kétszáz évvel készült, minden bizonnyal az akkori ideáknak, mondjuk úgy, a divatnak megfelelően. Akkor már ilyennek képzelték a tekintélyt parancsoló, erős, lovagkirályt. Legfőbbképpen csillognia, ragyognia kellett.
- Ezek nemcsak drága anyagok, nemcsak kiemelik az ereklye méltóságát, hanem egyben egyfajta misztikus kapcsolatot is képeznek a személő és Isten között – magyarázza a művészettörténész.
Arra viszont nincs magyarázat, hogy a tízágú korona hogyan került a szoborra, amikor ilyet csak az 1600-as évektől hordtak. Előtte négyágú díszelgett a királyi főn. A csere oka ismeretlen.
Nagyvárad az egyik, a magyar püspöki karhoz tartozó római-katolikus egyházmegye központja, a mai Románia területén, szinte rögtön a határ túloldalán. Ezen a településen Szent Lászlóról nevezték el a templomot, az iskolát, a zárdát, szinte mindet. Egykor ugyanis ide temették a lovagkirályt, és Győr előtt eredetileg itt őrizték a hermáját is csaknem 200 évig. A győri helytörténész is pontosan tudja, milyen csodák történtek a hermával Váradon. Például, amikor leomlott székesegyház tornya 1446-ban, vagyis csaknem 600 éve, de oklevelek dokumentálták a történteket.
- Az egész sekrestyére omlott rá, és a hatalmas kövek tulajdonképpen mindent szétlapítottak, szétzúztak. 1406-ban Nagyváradon a székesegyházban tűz ütött ki, akkor ez az ereklyetartó megolvadt, de a csodával határos módon maga az ereklye az épen maradt.
A herma érintetlen maradt, állítólag csak az. Még rejtélyesebb, ami 40 évvel korábban történt: óriási tűz pusztított a váradi székesegyházban. Gyönyörű gótikus kelyhek, drágakövekkel kirakott monstranciák (úrmutatók) és kazulák (miseruhák) semmisültek meg. Később a váradiak reményüket vesztve kutakodtak a hamuban esetlegesen megmaradt tárgyak után. Csak a herma maradt épen. (Ezt Janus Pannonius is megénekelte.)
Az elmúlt összesen több mint 700 évben vitézek százezrei vártak tőle csodát. Ők mindannyian ismerték a legendát, ahogy I. László sziklából fakasztott vizet szomjas katonáinak. És úgy tartották, ha a csonttal érintkeznek, akkor az immár 900 éve halott király garantálni tudja a győzelmüket. Legutoljára a Magyar Királyi Honvédség Szent László hadosztálya fohászkodott ily módon. Katonák és egyháziak ma is sokat várnak Szent Lászlótól.
Az égiek közreműködésével tért vissza László a túlvilágról, és segített például a tatárok kiűzésében. A herma akkor három napra tűnt el a székesegyházból, ugyanabban az időben többen felismerni vélték a szent királyt a csatamezőn - meséli Nagyváradon Fodor József atya, aki a feljegyzésekre hivatkozik.
Sokan kételkednek, hogy valóban Szent László csontjai vannak a hermában.
Dr. Jákó Kinga patológus és nem utolsósorban hívő keresztény. Ő azt mondja: egyetlen sejtmag, az abból nyert DNS-minta meggyőzne minden kétkedőket, hogy a hermában valóban I. László koponyája van. Egyetlen sejtmagért azonban nem kizárt, hogy az egész ereklyét fel kellene őrölni. A doktor szerint ez fölösleges a hívő embernek.
- Tulajdonképpen bizton állíthatjuk vagy remélhetjük, hogy ezek a csontok valóban azoktól az emberektől származnak, akiktől hisszük, hogy származnak – mondja Jákó Kinga.
Az ereklyéket a középkorban, éppen a csodatevő erejükben bízva, szétaprózták. Szent László koponyáját, legalábbis annak a nagy részét Győrben őrzik. Nagyváradon csak annak egy kis szilánkját. Hernádnémetiben az egyik ujjpercét, Somogyváron a király egy másik csontdarabját, Bolognában az állkapcsát. És további csontokat Zágrábban meg Dubrovnikban is. A szentekkel gyakran előfordult, hogy testrészeiket szerteszét hordták – a feltámadás reménye ide vagy oda. A keresztény patológusnak ez sem rengeti meg a hitét.
- Azt most nem is tudom, hogy hogy vannak, de ha így szétszedhető, akkor ezek egy idő után össze is rakhatók lennének…
