2008. január 8. 18:03
Szabó Magda lányregényéből készült film a vallásról és a lázadás fontosságáról mesélt, egy olyan korban, amikor a hatalom éppen ezekről nem akart hallani. Valamiért ezt a sorozatot mégis évente megismételhette a televízió. Az évekre elhallgattatott írónőt pedig felkarolta a politikai elit is.
Református vasfegyelem, fekete egyenruhák, zárda és egy kislány, aki folyamatosan lázad a rákényszerített rendszer ellen – ez a biztosan betiltásra váró film receptje 1978-ból. Vagy éppen a váratlan sikeré. Az Abigél összes alkotója abban bízott, hogy talán megússzák a bemutatót nagyobb politikai botrány nélkül. De hogy nemzetközi siker lesz, arra gondolni sem mertek
Nemcsak a színészek, még maga az író is megdöbbent, hogy a pártvezetés egyáltalán engedélyezte a II. világháború idején, az alföldi református lánynevelő intézetben játszódó ifjúsági sorozat forgatását. Különösen, hogy a film két központi gondolata a lázadás és a vallás, amiről akkor nem szívesen hallott a cenzúra.
Szabó Magda: Én nagyon örültem, hogy ezt a témát a református templommal, ezekkel a református énekekkel, ezekkel a református papokkal, hogy ezt egyáltalán lenyelte Magyarország.
Mindez különösen azért érdekes, mert Szabó Magda a 60-as évek elejéig egyáltalán nem is írhatott. Gondolkodásmódja és polgári származása miatt ugyanis 1948-ban szintén író férjével, Szobotka Tiborral együtt tiltólistára került ő is.
A korábban népszerű író házaspár az 50-es években megélni is alig tudott. 10 éven át alkalmi munkákból, fordításokból tartották el magukat. Már ha kaptak egyáltalán munkát: hol a férj, hol pedig a feleség volt munkanélküli.
Károlyi Csaba, irodalomtörténész: Ha nagyon akarták volna, publikálhattak volna, de ehhez gesztusokat kellett volna tenni, dicsőítő verseket is kellett volna írniuk, és akkor a többit is engedték volna.
Erre azonban egyikük sem volt hajlandó. Szabó Magda, ahogy ő mondja, egyetlen betűt sem publikált, amíg magyar írónak a pártpolitikát kellett dicsérnie. Pedig 11 éves korától másra sem vágyott, mint hogy író lehessen.
Az írónő nem írhatott
Nem írhatott, és a diplomájának megfelelően gimnáziumban sem taníthatott. De mikor enyhült a szigor, 1957-ben általános iskolai tanárnak mégis elmehetett Szabó Magda. Könyveiben a gyerekek között szerzett élményeit rendszeresen megírta. Például az Abigél szereplőiben is magukra ismertek volt tanítványai és kollégái.
Kajtárné Botár Borbála, Szabó Magda volt tanítványa: Magda néni a Toldi estéjéből idézett egy részletet, én felpattantam, és kiigazítottam, hogy nem pontos az idézet. Természetesen kaptam egy intőt. Viszont másnap bejött az osztályba, és azt mondta: Botár állj fel! Ugyan neveletlen voltál, ezért megérdemled az intőt, de neked volt igazad.
A tanítás mellett titokban meséket és ifjúsági regényeket írt. Bár az is tilos és kockázatos volt, ezeket a tanítványainak fel is olvasta. A könyvekért valósággal rajongtak a gyerekek.
Kajtárné Botár Borbála: Mi voltunk a kísérleti alanyok bizonyos értelemben. Ő akkor írta a Bárány Boldizsárt, és ha jól viselkedtünk, és jól sikerült az óra, akkor felolvasott néhány részletet még a megjelenés előtt.
Ez alatt írókollégáival titokban cserélgették, és esti összejöveteleken egymás lakásán megvitatták műveiket. Ha ez kiderült volna, még az országot is el kell hagyniuk. De a fiókban rejtegetés sikeres volt, és a kéziratok másodpéldányai sem jutottak illetéktelen kezekbe.
Szokatlan szabályok, szokatlan környezet
A szocializmus közepén bemutatott filmben a legszokatlanabb az egyházi környezet volt. A színészeknek is ez okozta a legtöbb nehézséget.
A református vallás hagyományait és az egyházi énekeket is Szabó Magda tanította be a színészeknek, hiszen a diáklányokat alakító fiatal színésznők a szocializmusban szinte semmit sem hallottak a templomi rendről. Ahogy a lánynevelő intézet házirendjét is az írónő magyarázta el a forgatások előtt a színművészetin akkor diplomázó művésznőknek.
A film kulcsfiguráját, Kőnig tanár urat Garas Dezső alakította. Az akkor már befutott színész éppen a drámai és a komikus szerepek között ingadozott, amikor megkapta Kőnig tanár úr groteszk szerepét. Azt mondja, ekkor dőlt el végleg, hogy nem humorista lesz. De a református iskola szigorúságával neki is barátkoznia kellett.
Az 1978-ban bemutatott film egy csapásra siker lett. Kicsik és nagyok számára a reményt jelentette, hogy a rendszer szigora már nem tarthat soká, ha egy ilyen renitens filmet is engedélyeznek. De a siker leginkább magát a szerzőt lepte meg.
A sorozatot hamarosan Angliában is vetíteni kezdték. De vajon miért engedte a pártvezetés, hogy a korábban tiltott író külföldön is képviselje az országot.
A hatalom ébersége mindig egy lépéssel lemaradt Szabó Magda mögött. A cenzorok ugyanis nem számoltak a Szabó-regények rejtett politikai tartalmával, finom rendszerkritikájával. Az Abigél is ennek köszönhette, hogy műsoron maradhatott.
