2007. október 4. 23:30
Összevitatkozott a kormányoldal és az ellenzék, hogy melyikük tudna többet tenni a gyerekek elhízása ellen. Ötletek vannak, de vajon nem jutnak-e ezek is arra a sorsra, mint az iskolai büfékbe tervezett szigor?
Lukács Éva 15 éves, hat-hét éves kora óta küzd a túlsúllyal. Amikor szülei elváltak, enni kezdett. Az egyre gömbölyödő lányt az iskolában csúfolták, kinevették. Ördögi körbe került.
Lukács Éva: „Mindig ettem. Ha bánatos voltam azért, ha örültem, azért, ha ideges voltam, azért. Ha boldog voltam, azért. Akkor volt egy olyan korszakom, hogy mindenért ettem.
Berta Éva, a kislány édesanyja: „És beteges lett, kijött az asztmája és állandóan az immunrendszerével volt probléma. Mondták, hogy szedjen multivitamint. 8 kilót felszedett vele.”
És jöttek a fogyókúrák, az akupunktúra, a testkezelések, minden, ami fogyással kecsegtetett.
Lukács Éva: „Ötszáz millió helyet mondhatnék, ahol jártam. Orvostól-orvosig. Ilyen kezelés, olyan kezelés. Voltak nőgyógyászati problémáim, és akkor elmentünk egy híres dokihoz. Rám nézett, és azt mondta: tök dagadt vagy, fogyjál le!”
Mire hetedikes lett, annyira gyűlölt iskolába járni, hogy beteg lett. Asztmás rohamai lettek, fulladt.
Lukács Éva: „Volt olyan, hogy már tényleg az ereimet vagdostam. Anyunak is tök rossz volt, hogy utáltam iskolába járni. Ha az iskoláról volt szó, rögtön azon járt az agyam, hogy mit kéne csinálni, hogy ne kelljen menni, mert bementem, rám néztek, csúfoltak.”
Címkével jelöljék a fiatalok által kedvelt, magas zsír- és szénhidráttartalmú ételeken azt, hogy fogyasztása elhízáshoz vezethet – mint a cigarettánál. Ilyen szigorú feliratokat tartana jónak Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője. Elkísértük hát a képviselőt egy boltba, hogy megnézzük, milyen termékekre gondolt.
Édes tea, kóla, chips, gyerekjoghurt, puding, csoki és kekszfélék – többek között ezek kerültek Koszorús László kosarába.
Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője: „A chips-es zacskón például egy kis táblázat jelöli viszonylag bonyolultan, fiatal számára biztosan nem érthető módon, hogy mekkora energiatartalommal rendelkezik. Mi azt szeretnénk, hogy egy címke jelölje, hogy a termék túlzott fogyasztása elhízáshoz vezethet.”
Legyen a címke mellett a polcokon külön jelzés arra is, hogy az áru túlzott fogyasztása elhízással fenyeget – ez is a javaslat része.
Koszorús László: „Azok a termékek, amiket itt is látunk, vagy kibogarászhatatlan, vagy olyan statisztikai adatokkal vannak jelölve, amelyeken, egy felnőtt sem, egy 18 év alatti pedig végképp nem tud kiigazodni.”
Az országgyűlési javaslatot nem támogatta a Parlament Egészségügyi Bizottsága. Kökény Mihály elnök szerint az egyik alapvető gond a formával volt.
Kökény Mihály, az MSZP egészségügyi szakpolitikusa: „Az országgyűlési határozat ebben az ügyben nem jó műfaj. Általában sem jó műfaj. Mert ilyen típusú határozatot akkor szoktak kezdeményezni vagy elfogadni, ha valamit ki akarnak pipálni.”
Koszorús László: „A javaslati forma lényege pont az volt, hogy ne mi politikusok, ne az MSZP, a KDNP, az MDF vagy a Fidesz találja ki, hanem hatalmazza fel azokat a szakminisztériumokat, intézeteket, amelyek pont az egészséges táplálkozással foglalkoznak.
Házon kívül: „Egyébként nem tartja jó öltetnek ezt az élelmiszer-jelölést? Mert ez egy teljesen új gondolat volt, azt hiszem.”
Kökény Mihály: „Van olyan jelölés, amit helyesnek tartunk, hogy a tápértéket, kalóriamennyiséget fel kell tüntetni. Hogy olyasmit aggassunk a termékre, és ezt a boltban elkülönítve kelljen tárolni, hogy ez most egészséges, vagy egészségtelen, ez diszkriminatív, ez stigmatizáló, ez biztos, hogy elfogadhatatlan.”
Egészségesebb ételeket az iskolai büfékbe - ezt a célt tűzte ki a kormány 2005-ben, amikor javasolta a büfék kínálatának megváltoztatását. Csoki és kóla helyett alma és ásványvíz – ez volt a lényeg. Az elképzelés szép, de a büfés szerint a gyakorlat kicsit mást mutat.
Balogh Jánosné büfés: „Rendszeresen megtörténik, hogy amikor délben ebédre gyümölcsöt kapnak, akkor amint elfordulok, vagy hátramegyek, egyre több gyümölcs van a tálban. Azzal szórakoznak, hogy ki tudja beletenni a sajátját, hogy ne vegyem észre. Tehát nem eszik meg.”
Éva általános iskolájában pedig egyszerűen megbukott a büfékre vonatkozó reformjavaslat.
Lukács Éva: „Amikor utolsó évben arról volt szó, hogy chips-ek, melegszendvicsek helyett lesz zsömle, akkor egy hónapig működött talán a büfé, majd be kellett hogy zárjon, mert senki nem vett semmit. Ott volt a suli mellett a piac, és inkább bementek oda és vettek kólát, meg chips-et.”
Reformételek az iskolai menzán. Több mint másfél éve váltott a fővárosban a XI. kerületi önkormányzat. Minden iskolájában egészséges ételeket szolgálnak fel. Friss alapanyagokból főznek, konzerveket és tartósítószert például egyáltalán nem használnak.
Dr. Szilasi József élelmezésvezető: „Nagyon fontos, hogy nap mint nap megkapja a gyümölcsöt a gyerek, és mi az ásványvizet is beiktattuk az étrendbe.”
Az élelmezésvezetők tíznapos étrendet határoztak meg. Ötször baromfiból, egyszer marhából, egyszer sertéshúsból és egyszer halból kell, hogy elkészüljön az ebéd. A reformétel körülbelül 30 százalékkal kerül többe, mint a korábbi menü.
Czinner Antal, a Heim Pál Kórház tudományos igazgatója évek óta foglalkozik kövér gyerekekkel. Szerinte a hizlaló éltelek címkézése jó ötlet lehet, bár szerinte még fontosabb lenne a több iskolai testnevelés óra, és az, hogy a gyerekeket megtanítsák kerékpározni, úszni.
Dr. Czinner Antal: „Nagyon magas a kövér gyerekek száma, és ez egyre nő. Az általános iskolákban ma Magyarországon 15 százalék körül van, a gimnáziumokban pedig körülbelül az egyötöde az odajáróknak kövérnek számít. Ez az adat többé-kevésbé azonos az európaiakkal.
Éva néhány hete került a professzorhoz, és ezalatt az idő alatt már 10 kilót fogyott. Kiderült, hogy súlyos anyagcserezavara van.
Dr. Czinner Antal: „Nem egyszer találunk a túlsúly mögött magas vérnyomást, megzavart cukoranyagcserét, zsíranyagcserét, és ezek a gyerekek szépen masíroznak - ha nem változtatnak az életmódjukon - a felnőttkori cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek felé.”
