2005. december 28. 10:00
Vannak, akik a mai napig nem mernek kimenni a tengerre - egy évvel a szökőár után.
Ban Nam Khem település lakóinak fele, csaknem 2000 ember halt meg vagy tűnt el tavaly. A halász Prakob Csan-muang túlélte a szőkőárt, mert amikor a hullám partot ért, éppen kint volt a tengeren. Feleségét, kisbabáját, szüleit, testvérét és sógorát azonban elvesztette. A 42 éves férfi is épphogy megmenekült, hajója ugyanis ripityára tört. Bár kölcsönökből épített magának újat, mostanáig nem mert kihajózni, és inkább építkezéseken dolgozott, naponta 200 thai batért, vagyis körülbelül 1000 forintért.
'Az építkezéseken dolgozva nem kerestem annyit, hogy el tudjam tartani a fiamat és az unokatestvéreimet, akik mindenüket elvesztették' – mondta a halász.
A 13 éves Mae egyedül a szabadba sem nagyon mer kimenni. A cunami előtt epilepsziás volt, a szökőár óta betegsége csak romlott. A műtét sem segített.
'Szeretnék hazamenni, de félek, hogy az a valami újra visszajön' – mondta a lány.
Mae szülei most egy átmeneti otthonban laknak, de amint a kislány készen áll rá, visszatérnek majd tengerparti otthonukba.
A pszichiáterek szerint a túlélők csak akkor jutnak túl a traumán, ha szembenéznek félelmeikkel.
'Azoknak embereknek, akik félnek a cunamitól vagy a tengertől, például a halászoknak, ki kell menniük újra a vízre. Minél többet ismétlik azt a helyzetet, amitől félnek, annál valószínűbb, hogy képesek legyőzni a félelmüket' – mondta Dr. Bendzsaporn Panyajong pszichiáter.
A katasztrófa által legsúlyosabban érintett indonéz Aceh tartományban élők más módszerhez folyamodtak.
'Az itteni asszonyok gyerekeket akarnak. Azok, akiknek nincs gyerekük, és azok is, akiknek már van. Mindenki gyereket akar' – mondta Kemala Intan bába.
'Azt akarom, hogy a babám felvidítson és elmúljon a fájdalom. De a két fiamat sohasem felejtem el' – mondta Faridah.
A tavalyi szökőár áldozatainak csaknem egyharmada gyerek volt. Ők túl gyengék voltak ahhoz, hogy fussanak, ússzanak, kapaszkodjanak. Túlélő szüleik most megpróbálják pótolni hiányukat.
'Nagyon boldog vagyok és köszönöm Allahnak, hogy ezt a kislányt a világra hozhattam. Annyi gyereket elvesztettünk, de most még többet kapunk Allahtól' – mondta Nurbaiti.
A 23 éves Asmikának anyja, apja és három nővére is meghalt. Félt az egyedülléttől, ezért februárban egy tömeges esküvőn férjhez ment egy férfihez, akit alig ismert, és azonnal családot akart alapítani. Terve sikerült, napokon belül szülni fog.
'Egyszerre örülök és vagyok szomorú. Elvesztettem a szüleimet, de van egy kisbabám, aki a barátom lesz' – mondta Asmika.
Olyan nők is teherbe akarnak esni, akiknek koruknál fogva erre már kevés az esélyük, és egy terhességgel akár az életüket is veszélyeztetik. Hogy hányan terhesek errefelé, azt senki nem tudja. De az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja által létrehozott Biztonságos Anyaság program vezetője megerősítette, hogy bőséges gyermekáldásra számítanak. Már most sokan születnek, de a legtöbb babát tavaszra várják. Az idén augusztusban ugyanis rengetegen kötöttek házasságot a menekülttáborokban.
