2005. november 26. 19:06
Még a leghíresebb festményt, a Mona Lisa című képet is ellopták egyszer.
A bagdadi Nemzeti Múzeumból 2 éve 10 ezer darab remekművet vittek magukkal a rablók, akik mindent összetörve, brutális módszerekkel fosztogattak. Az ellopott műkincsek közül jó néhánynak az értéke – átszámítva – eléri az 1 milliárd forintot.
„Nemzetünk összes kincsét elvitték. Civilizációnk több mint 7000 éves történelmi emlékeit” – mondta Abulmaali Hosni muzeológus.
A világon évente – becslések szerint – 100 ezer műkincset lopnak el 6 milliárd dollár, azaz 1200 milliárd forint értékben. Ez egy szegényebb ország teljes éves bruttó jövedelmével egyenlő. Az FBI a napokban hozta nyilvánosságra a világ legkeresettebb műkincseinek 10-es listáját. A toplista élén az Iraki Nemzeti Múzeum kincsei vannak, értékük – az FBI szerint – felbecsülhetetlen.
A második helyre egy bostoni lopás festményei kerültek Rembrandtól és Manettól, az áruk 300 millió dollár, azaz 60 milliárd forint. Harmadik Munch Sikolya, amely 60 millió dollárt ér, vagyis 12 milliárd forintot. De van a listán 600 millió forintot érő Stradivari-hegedű, sőt, 11 milliárdos sótartó is. Ezekről az ellopott műkincsekről már évek óta nem tud senki. Van, amelyiket már 36 éve keresik, mindhiába. Eddig kudarcba fulladt utánuk minden kutatás, a felbecsülhetetlen értékeknek nyoma sincs.
„Abból kell kiindulni, hogy azért nagyobb üzlet a műkincslopás, mert sokkal nagyobb értéket képvisel egy komoly tárgy, mintha - mondjuk - egy kis ékszereket lopna. Egy több száz millió dolláros kép ellopásához ugyanannyi energiát kell befektetni, ha a rabló szempontjából nézzük az üzletet” – mondta Polgár Árpád műkincskereskedő.
A történészek szerint a műkincstolvajlás a világ egyik legősibb szakmája. A bűnözők az eddig legnagyobb pusztítást a 4000 éves egyiptomi piramisok kirablásával okozták. Már akkor szervezett bandák fosztogatták a fáraók sírkamráit. De a modern korban sem csillapodott az antik darabok iránti vágy. A II. világháborúban az orosz és az amerikai hadsereg is módszeresen elrabolt mindent, ami az útjába került. Ilyen volt az Aranyvonat, amely Budapestről indult nyugatra, de útközben az amerikaiak kifosztották. Két vagon festmény, 12 láda briliáns és 13 láda igazgyöngy került jogtalan kezekbe.
De a világ legértékesebbnek tartott festménye, a Mona Lisa sem úszta meg. Egyszer azt is ellopták, és 2 évbe került, mire meglett. Vukán Béla egyike annak a fél tucat magyar nyomozónak, aki a több száz hazai műkincstolvajt üldözi.
„Vannak olyan nemzetközi szakvélemények, amelyek úgy gondolják, hogy az illegális műkincs-kereskedelem a bűnözésnek a harmadik legjövedelmezőbb ága a fegyver- és a kábítószer-kereskedelem után” – mondta Vukán Béla, a Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztályának vezetője.
1983. november 5-e. Az eddig legnagyobb vihart kavart magyarországi műkincslopás dátuma. Egy görög milliárdosnak a megrendelésére két magyar bűnöző betört a Szépművészeti Múzeumba és ellopott hét, vagyont érő festményt. Köztük a két leghíresebb: Rafaelo Santi Madonnája és Pietro Bembo képmása. A betörők az állványzaton felmászva jutottak a felső szinten lévő ablakokhoz. Ott hatoltak be az épületbe, és mindössze negyed óra kellett ahhoz, hogy ellopják a képeket.
De szerencsére a nyomozás sikerrel járt és a festmények néhány hét múlva előkerültek. A hét műalkotásból hatot Görögországból kellett hazahozni különleges biztonsági intézkedések mellett. A nyomozás akkori vezetője szerint mesés összeg ütötte volna a két betörő markát. Az ügy akkoriban annyira foglalkoztatta a közvéleményt, hogy még kabaré is készült belőle a Markos-Nádas duó előadásában.
Dr. Baán László a Szépművészeti Múzeum jelenlegi főigazgatója. Elmondása szerint most az épületben 3000 ezer festményt őriznek, amelyek közül jó néhány milliárdokat ér. Baán urat megkértük, hogy a kiállított világhírű képek közül válassza ki a legértékesebbet.
„Monet „Három halászhajó” című képe. Ez minden bizonnyal 10 millió dolláros nagyságrendbe esik. Egy teremmel odább van Goughennek a „Fekete sertések” című képe. Az is, ha piacra kerülne, 15-20 millió dollár közötti értéket érne el, ami 3-4 milliárd forintot jelent” – mondta Dr. Baán László főigazgató.
A nemzetközi műkincspiacon azonban ez az összeg is szinte semmi. Adtak már el Picassót 104 millió dollárért is, ez úgy 21 milliárd forint. Egyetlen képért. Ám, ha valaki azt hiszi, hogy csak a festmények ilyen drágák, az nagyot téved.
Egy Badminton-szekrényért például 37 millió dollárt, azaz 7 milliárd forintot fizetett egy ismeretlen egy angliai aukción. A csinos kis bútordarab árából – ha el nem lopják – idehaza majdnem 1000 lakótelepi lakás vásárolható.
„Amikor egy ismert műtárgyat tulajdonítanak el, akkor ott gyűjtőszenvedély áll a háttérben. Olyan gyűjtő, aki minden pénzt megad azért, hogy ezt a tárgyat megszerezze. Amit eldug a nyilvánosság elől, a saját örömére szolgál a tárgy, és a birtoklás vágya motiválja, hogy megszerezze, azaz megszereztesse” – mondta Vukán Béla, a Nemzeti Nyomozó Iroda Műkincsvédelmi Alosztályának vezetője.
A bűnözők egyre rafináltabbak és sajnos egyre erőszakosabbak. Régen a besurranás és az egyszerű lopás dívott, ma pedig már robbanóanyagot, helikoptereket és akár bérgyilkosokat is használnak egy-egy rablásnál.
„Van egy kastély Skóciában, ezt már négyszer rabolták ki. Először besurranó tolvaj vitte el az egyik festményt. Legutoljára egy terepjáróval egyszerűen keresztülhajtottak a házon. Felmentek hat lépcsőt és behajtottak a bejárati ajtón. Áttörték a teljes ajtót, bejáratot, üveget, mindent! Berontottak a harmadik szobába, leemelték egyszerűen a képet és elrohantak” – mondta Bánkútiné Hajdú Éva, a Sueso-kincsek miniszteri biztosa.
A 20 milliárd forintra becsült római kori ezüst leleteket, a Seuso-kincseket – legalább is egyesek szerint – annak idején szintén elrabolták.
Mivel a szakértők szerint a képrablók száma évről évre növekszik, ezért felmerül a kérdés, mennyire is vannak biztonságban a magyar múzeumok. A Szépművészeti főigazgatója szerint hozzájuk betörni már nem érdemes, ugyanis fegyveres őrökkel és behatolás elleni csúcstechnikával védik az itt található festményeket. Ami érhető is, hiszen, ha összeadnánk a 3000 kép értékét, legalább 50 milliárdra rúgna az összeg. Ám, ha valami mégis eltűnne, valószínűleg soha nem találnák már meg.
