2005. október 19. 21:02
Tudják-e, hogy egy pingvin mekkora nyomóerővel löki ki magából az ürülékét?
Ha az előző kérdésre nem tudnak válaszolni, íme a megoldás: 60 kilopascallal. Ez pedig az embernél mért nyomóerő négyszerese. Legalábbis ez derül ki egy magyar származású német fizikus, Gál József tanulmányából. Gál úr ezzel a kutatásával elnyerte az idei Bolond-Nobel-díjat, melyet minden évben a Nobel-díjazottak kihirdetésével egyidőben adományoznak.
Zsigri Ferenc egy budapesti gimnázium fizika tanára. Szerinte Gál József ezt a fura felfedezést vicces kedvében, kikapcsolódásként tehette. Nézzük tehát, hogy is néz ki a pingvinürülék tudományos alapon! „A repülés idejének a felét meg tudjuk határozni úgy, hogy a röppályáját osztjuk ... … végül p egyenlő F/A. A nyomóerőt elosztjuk az itt kapott felülettel” – magyarázta a fizika tanár. Hát, ilyen egyszerű!
A Bolond Nobel-díjat egyébként egy rangos amerikai tudományos vicclap osztja ki a Harvard Egyetemmel karöltve. Nem titkolt céljuk, hogy megnevettessenek és elgondolkodtassanak minket. Farkasházi Tivadar szerint: „Nem lehet pontosan szétválasztani, hogy mi az ostobaság, és mi az igazi tudumányos eredmény. Gondoljunk csak arra, hogy akik ezt a díjat odaadják, maguk is a Nobel-bizottság tagjai. Ilyenkor papírrepülőket szokás dobálni a díjkiosztón, úgy tudom. Nagyon közel áll egymáshoz a képtelen és tudományos eredmény.” A citrom Nobel-díj elnyerői között egyébként Gál József az első magyar tudós. A svéd akadémia által kiosztott hivatalos Nobel-díjban viszont már jónéhány magyar tudós és művész részesült. Közülük a legismertebb Szentgyörgyi Albert, aki 1937-ben nyerte el a fiziológiai és orvostudományi elismerést. Három éve pedig Kertész Imre vehette át az irodalmi Nobel-díjat. A Bolond-Nobel díj idei magyar nyertese mindössze néhány hetet szentelt a citrom-díjjal értékelt kutatásnak. A különös tudományos vizsgálódást az antarktiszi pingvinekről készült fotók ihlették. Ezek az állatok ugyanis hatalmas nyomóerővel préselik ki székletüket a jégmezőre. A Fővárosi Állatkert állatgondozója szerint ez nem meglepő, hiszen egyik állat sem piszkít a saját fészkébe. „A pingvinnek híg a széklete. Sok halevőnél működik, hogy messzebbre lövi ki. De itt nálunk is van malőr, megesik, hogy elpottyantják” – mondta Pintér Ágnes, a Fővárosi Állatkert állatgondozója.
A haszontalan kutatások díjait egyébként már tizenharmadszor adták át a Harvard Egyetemen. Az idei gálán Gál József mellett például a Béke Bolond Nobel-díjat az a két kutató nyerte el, akik azt vizsgálták, hogy miként hat Spielberg Csillagok háborúja c. filmjének nézése egy szöcske agyműködésére.
