2005. május 25. 13:16
Kína önkorlátozással hirdetett tűzszünetet a textilháborúban.
100 ezer ember veszítheti el állását Kínában az exportvámok növekedésének hatására. Csakhogy a kínai gazdasági vezetésnek nem maradt más választása. Kénytelen volt azelőtt lépni, hogy a fejlett országok ellehetetlenítették volna a kínai áruk kivitelét.
Az ázsiai hamisítványok és dömpingáruk régóta nehezítik a fejlett országok kereskedelmét, de az indulatok azóta szabadultak el, hogy januárban eltörölték a textilkvóta-rendszert, vagyis az olcsó kínai termékek akadálytalanul árasztották el az amerikai és európai piacot. Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben több korlátozó intézkedést is bevezetett arra hivatkozva, hogy saját állampolgárait védi, akik munkanélküliekké válhatnak a textil-iparban. Kvótákat állapítottak meg a kínai blúzokra, trikókra, pamutnadrágokra, kötött pulóverekre, és egy sor fehérneműre is. Az intézkedésekre Kína érzékenyen reagált.
'Európa és Amerika Kínát okolja a textil-termékek mennyiségének gyors növekedésért, és protekcionista kereskedelmi akadályokat állít fel, ami egész egyszerűen nem tisztességes' – hangoztatta Bo Xilai, kínai kereskedelmi miniszter.
Washington szerint pedig az nem tisztességes, hogy Kínában semmit nem tesznek az amerikai szellemi termékek, cd-k, filmek hamisítása ellen, és valutájukat mesterségesen tartják leszorítva, úgy, hogy a dollárhoz kötik. Ezzel ugyanis burkoltan segítik az exportot, és ettől olyan olcsó a kínai áru. Múlt héten kemény nyilatkozatháború robbant ki a két ország közt egy Pekingben megjelenő angol nyelvű újság cikke miatt. A lap kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Kína rugalmasabbá teszi a jüan árfolyamát. Erre spekulációs hullám indult meg, a kínai kormány pedig kitartóan cáfolt. Washington közben jelentést adott ki a valutaárfolyamokról.
'A jelentés nagyobb rugalmasságra szólítja fel Kínát pénzének átváltási rendszerében, méghozzá azonnali intézkedést kérve' – mondta John Snow, amerikai pénzügyminiszter.
Mivel az azonnali intézkedés nem történt meg, Amerika texil-fronton támadott, és ehhez - finomabb eszközökkel ugyan -, de az Európai Unió is csatlakozott. Tárgyalássorozatot kezdett a kínai kereskedelmi miniszterrel.
'A kínai export növekedési mértéke ellenőrizhetetlen. Ez politikai félelmeket és feszültséget kelt több Európai országban és az Egyesült Államokban is, nem csupán a textilpiacon. Ezt a jelenséget bölcsen és intelligensen kell kezelni.' – jelentette ki Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke.
A pekingi vezetés szerint a textilháború Kína dinamizmusát és Európa, valamint Amerika versenyképtelenségét jelzi. Szerintük a fejlett országok kettős mércével mérnek a nemzetközi kereskedelemben.
'Ha valaki abszolút fölényben érzi magát, mindenki előtt megnyitja kapuit, és támogatja a szabad kereskedelmet. Ha a fejlődő országok is versenybe szállnak ugyanazzal a termékkel, akkor az illető hirtelen korlátokat állít fel és bezárja a kapuit. Ezzel nyilvánvalóan megsérti a szabad kereskedelem elveit, és komolytalanná teszi a világkereskedelem szabályait' – folytatta Bo Xilai, kínai kereskedelmi miniszter.
Csakhogy a helyzet még ennél is bonyolultabb, mert Kína riválisaira van utalva. A termékek nagy részét ugyanis Európában gyártott gépsorokon állítják elő, üzletembereik pedig európai, és amerikai repülőgépeken utaznak.Az új kínai intézkedés értelmében júniustól 74 termékre kell jóval magasabb kiviteli vámot fizetniük a kereskedőknek. Ennek mértéke több esetben eléri az eddigi vám ötszörösét. Az önkorlátozás ellenére a Kína az amerikai és a kilátásba helyezett európai megszorítások jogosságát kétségbe vonja. Peking szerint lett volna idő felkészülni a kiélezett versenyre, mivel a kvóták eltörléséről már 10 éve döntöttek, ráadásul az akkori szerződés fokozatos kvótacsökkentést írt elő. Ehhez képest tavaly december 31-én az EU kvótáinak hetven, az USA kvótáinak pedig kilencven százaléka még érvényben volt.
Washington és Brüsszel óvatosan reagált az exportvám növelésre. A nyilatkozatok szerint jó irányba haladnak a dolgok, de ez még mindig csak a jéghegy csúcsa, és ráadásul még csak a textilipart érinti. Holott, az Egyesült Államok ipara más kínai árukkal, például az elektronikai termékekkel sem tudja felvenni versenyt. Ezen kívül a mesterségesen leszorított kínai valuta problémája sem oldódott meg. A háború tehát nem ért véget, csak újabb fordulatához érkezett.
