Joseph Ratzinger az új pápa
2005. április 19. 20:08
Felszállt a fehér füst Rómában, a pápaválasztó konklávé Joseph Ratzinger német bíborost választotta meg a 265. pápává. Az új pápa a XVI. Benedek nevet vette fel.
Kedden hat óra előtt pár perccel felszállt a fehér füst a Vatikánban és hamarosan megszólaltak a harangok is. Ez azt jelentette, hogy a bíborosok egyezségre jutottak: megválasztották az új pápát, aki a 265. a sorban.
A téren több tízezres tömeg kezdett el tapsolni, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a felszálló füst fehér. A harangzúgásra azonban még perceket várni kellett, úgyhogy nagy volt a téren a bizonytalanság. Aztán hat óra után öt perccel megszólalt a Szent Péter bazilika harangja, ekkor vált nyilvánvalóvá a hívek számára, hogy megvan a döntés.
A bíborosok kollégiumának dékánja ezután kiállt a Szent Péter bazilika középső erkélyére és 'Habemus Papam' mondattal bejelentette, hogy sikerült megválasztani az új pápát, majd bejelentette, hogy Joseph Ratzinger német bíborost választotta a pápaválasztó konklávé II. János Pál pápa utódjául. Az új katolikus egyházfő a XVI. Benedek pápa nevet választotta. Ezt követően a frissen megválasztott pápa megjelent az erkélyen és apostoli áldást osztott a téren összegyűlteknek.
Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek pápa kedden este a Szent Márta rezidencián együtt vacsorázott a konklávé 114 bíborosával. Szerdán reggel 9-kor együtt misézik a kardinálisokkal a Sixtusi kápolnában, első szentbeszédét pápaként a hagyományoknak megfelelően latinul mondja el - mondta el a vatikáni televíziónak adott interjújában a Vatikán szóvivője, Joaquin Navarro.
Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született egy kis bajor településen, Marktl am Innben. A család hagyományosan földműveléssel foglalkozott, bár édesapja már rendőrként dolgozott.
Előkészítő szemináriumi tanulmányait 1939-ben kezdte, de a második világháború miatt félbe kellett szakítania, és 1943-ban besorozták egy müncheni légi elhárító egységbe. 1944 novemberében alapkiképzést kapott a Wehrmacht gyalogságánál. 1945-ben német katonaként fogolytáborba vitték, ahonnan fél év elteltével szabadult ki. Bátyjával együtt viszatért a szemináriumba, 1951-ben pappá szentelték.
1959-től professzorként tanított egyebek között a bonni, münsteri, tübingeni és regensburgi egyetemeken. A második vatikáni zsinat (1962-1965) idején teológiai szakértőként dolgozott a kölni bíboros mellett.
1972-ben társalapítója volt a Communio című lapnak, amely azóta három nyelven jelenik meg, és egyesek szerint a legfontosabb közvetítője a katolikus gondolatoknak. 1977 márciusában München és Freising érsekévé nevezik ki, majd júniusban VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte.
Katolikus egyházfővé választásáig, 1981 óta a Hittani Kongregáció prefektusaként dolgozott, II. János Pál egyik legközelebbi munkatársa és bizalmasa volt. 1982-ben lemondott müncheni érsekségéről, 1993-ban viszont kinevezték Velletri-Segni bíboros-püspökévé. 1998-tól a Bíborosok Kollégiumának dékán-helyettese, 2002-től dékánja.
Ratzinger hasonlóan konzervatív szemléletű, mint az elhunyt pápa. Korábbi nyilatkozataiban elutasította az abortuszt, az eutanáziát, a nők pappá szentelését, a papi házasságot, ellenezte a homoszexualitást és a kommunizmust. Sokszor fogalmazott meg éles politikai véleményt, 1984-ben például a kommunizmust az akkori idők egyik szégyenének nevezte. De sok vitát kiváltó nyilatkozatot tett legutóbb Törökország esetleges EU-tagságával kapcsolatban is, mondván, nagy hiba lenne bevenni egy moszlim többségű országot az európaiak klubjába.
A választott pápai név - jelen esetben a Benedek - üzenet. Egy korábbi pápa nevének választása mindig azt jelenti, hogy elődje stílusát, koncepcióját akarja folytatni. Az olasz származású XV. Benedek pápa 1914-től 1922-ig volt a katolikus egyház feje.
Az első világháború kitörése után pár héttel választotta meg a konklávé. Sokszor megszólalt a vérontás ellen, próbálta békíteni a feleket. Felállított egy hivatalt a Vatikánban, amelynek az volt a feladata, hogy segítse a hadifoglyok hazatérését. 1917-ben pedig még egy békejavaslatot is eljuttatott a háborúban álló országok vezetőihez, de azt elutasították.
Beiktatás vasárnap
A Szent Péter bazilikában vasárnap tartandó misével iktatják be hivatalába a kedden megválasztott XVI. Benedek pápát. Az ünnepi mise délelőtt 10 órakor kezdődik. Az ünnepélyes beiktatás után, az erre előírt szertartással veszi majd birtokba az új pápa a Lateráni Patrikális főbazilikát.
Kedden késő este misét tartanak a XVI. Benedek pápává választott Joseph Ratzinger tiszteletére Bajorországban, a müncheni katedrálisban. Az új pápa szülővárosában, a mindössze 2700 lakosú, bajorországi Marktl am Innben a tűzoltók autójukkal jártak körbe arra kérve az embereket, hogy menjenek a piactérre és ünnepeljék meg, hogy pápává választották a település szülöttjét.
Münchenben, Németország harmadik legnagyobb városában, hasonlóan több európai nagyvároshoz, harangzúgás köszöntötte XVI. Benedek pápa megválasztását. Az este fél nyolckor kezdődött misét Engelbert Siebler segédpüspök celebrálta.
Német és francia gratuláció
Gerhard Schröder német kancellár szerint XVI. Benedek pápa méltó utódja II. János Pálnak. Schröder Németország nevében gratulált XVI. Benedeknek, majd hozzátette, nagy megtiszteltetés érte országát azzal, a pápaválasztó bíborosi gyűlés német bíborost emelt a katolikus egyház élére.
Jacques Chirac francia elnök gratulált az új pápának és a jó kapcsolatok folytatását reméli. Chirac azonnal kijelentette, hogy Franciaország továbbra is kész mindenben együttműködni a Vatikánnal. A francia elnök közleményében hangsúlyozza, hogy Franciaország, hűen történelméhez és alapelveihez, folytatni kívánja a békét, igazságosságot, szolidaritást és emberi méltóságot célul kitűző, bizalmon alapuló párbeszédet a Szentszékkel.
Magyar politikusok üdvözlik a pápát
Az MSZP, a Fidesz és az MDF közleményben, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig levélben üdvözli XVI. Benedek pápa megválasztását. Az MSZP azt emelte ki, hogy XVI. Benedekre is ugyanakkora feladatok várnak, mint az eddigi összes pápára, amihez a párt sok sikert kíván.
A Fidesz szerint az lett az új pápa, aki Európát és a világot eddig is szüntelenül emlékeztette az élet alapvető értékeire: a hitre, a reményre és a szeretetre. Az MDF az új pápa személyében biztosítva látja, hogy folytatni fogja elődje munkáját és a nyilvánosság és technika segítségével a mindennapok részévé teszi a vallást.
Gyurcsány Ferenc az új pápának írt levelében azt írja: 'tudom, a nagyvilág, Európa és benne Magyarország katolikus közösségének nagy örömöt, és - II. János Pál pápa elvesztése fölött érzett szomorúságában - vigaszt is jelent az, hogy a katolikus világ ilyen hamar új lelki és szellemi vezetőre talált az Ön személyében.' Forrás: Független Hírügynökség