2005. március 2. 13:40
Magyarország versenyképessége az Európai Unióban azon is múlik, hogy mennyi a képzett és nemzetközi szinten is elismert munkaerő.
A Közösség támogatást nyújt a felnőttképzéshez, azt azonban a tagállamok szakoktatási intézményei döntik el, hogy milyen uniós célra kérnek támogatást. Az egyeztetéseket mindig másutt tartják, most – két éven belül már másodszor – Budapestre esett a választás.
Magyarországon az iskolarendszerben több mint kétmillióan, felnőttképzésben, pedig körülbelül 800 ezren vesznek részt. Vagyis a lakosság 30 százaléka tanul szervezetten. Ez nem mindig volt így. A rendszerváltás előtt egy diploma, egy szakma sokszor egy egész életre elegendő volt. Ma a versenyképesség feltétele, hogy valaki minél többféle képzésben vegyen részt, és rugalmasan tudjon munkahelyet váltani, ha épp erre van szükség.
Az Európai Unió lisszaboni stratégiája is úgynevezett tudásalapú társadalomban gondolkodik, ami az életfogytig tartó tanulást is magába foglalja. Csakhogy az Unió a szabad munkaerő-áramlásra is lehetőséget ad, vagyis arra, hogy az ember az egyik tagállamból a másikba költözve ugyanazt a munkát el tudja végezni. Ehhez viszont egységes képzési rendszerre és követelményekre van szükség. Magyarországon egyelőre egyetlen szakoktatási intézet kapcsolódott be abba az európai hálózatba, amely összefogja 15 ország különféle ágazatokban működő szakképző intézményeit. A magyarok célja, hogy az iparban és a szolgáltató szektorban dolgozók szakképesítést szerezzenek, és minden ország által elismert nemzetközi tanúsítvánnyal dolgozhassanak bármely tagállamban.
Az Európai Szakképzési Szövetség számos olyan programot is támogat, amelyben a tanulók külföldön szerezhetnek tapasztalatot. Szakácsok tanulhatnak rotterdami szállodában, vagy felszolgálók Berlinben, gépkezelők Helsinkiben. A szabad mozgás tehát már a tanulás közben megvalósul. A jövőben ezeknek az úgynevezett diákcseréknek a számát tovább növelnék.
'A közeljövőben nagy figyelmet fordítunk a különböző szakképzési módszerek fejlesztésére, a nyelvtanfolyamokra, és a mobilitásra, azaz a képzésben részt vevők utaztatására és arra, hogy minél szorosabban együtt működjenek például a képzésben részt vevők.' – mondta Tomasso Grimaldi, az Európai Szakképzési Szövetség főtitkára.
A Szövetség Magyarországtól azt reméli, hogy híd szerepet tölt be a régi és az új tagállamok között, és rajta keresztül több kelet-közép-európai ország bekapcsolódik a szakképzési hálózatba.
