2005. február 14. 21:14
A kecskeméti holló szövege nem igazán szalonképes, riporterünket is azonnal elküldte melegebb éghajlatra…
Rokó, az ébenfekete kecskeméti holló - egy jellem. Ami a szívén, az a száján. Oszkár a cserfes budapesti madár, évekkel ezelőtt több nyelven beszélt. Ma már perfekt magyar.
A két szárnyas méretükben és fajtájukban teljesen eltérőek, ám egy dologban mégis megegyeznek. Mindkettőnek igencsak fel van vágva nyelve.
Rokó: Ne b…ssál!Beo: okos madár
Rokó közel negyven éves hím holló. A Hunyadi család címerállatának egyik leszármazottja - 15 éve él- a kecskeméti kalitkában, párjával együtt. Az ereje teljében lévő holló hangulata az utóbbi időben azonban morózussá vált.
- Rokó mi bajod van a társaddal?- Rokó: Ne b…ssál!
Rokó kifakadásának talán a többéves bezártság és a monogám kapcsolat az oka. A varjúfélék családjába tartozó hím azonban egyáltalán nem durva élete párjával. Rokó csak egyszerűen macsó. A holló - a látogatók legnagyobb örömére - kertelés nélkül kimondja azt, amire őt megtanították.
Rokó párja : Roko , RokoRokó : Ne b…ssál!
„Ha maga van a látogató vagy másodmagával, akkor általában mindenki meglepődik, és jókat mosolyog rajta. És ha családosan jönnek, akkor az anyukák próbálják elterelni a gyerekeket, de az apukáknak nagyon nagy az örömük” – meséli Sándor Zsolt a vadaspark igazgatója.
És íme egy aranytorkú beo:
-Na mi van? Hogy köszön a kismadár?-Jó estét-Nem, te kis buta. Jó reggelt!
Oszkár egy Hollandiából származó madár. Ez a beo pár éve -mikor Magyarországra került- csak japánul tudott beszélni. Ma már igazi úriemberként magyarul mutatkozik be. Ha jó a kedve, akkor szívesen fakad nótára is. Ellenben, ha rossz napja van, akkor kocsisként szitkozódik. A szószátyár madár néhány hónapja egy új mondattal lepte meg a gazdiját.
„Lakókocsiban voltam. Lehajoltam, és fájt a derekam. Ekkor ezt meghallotta, és egyszer csak el kezdte mondani.”
Ugorjunk be most a budapesti állatkertbe. Rokót -20 évvel ezelőtt- ezen a helyen tanították meg arra a bizonyos mondatra. Az itt dolgozók két évtized elteltével is emlékeznek a szókimondó hollóra.
„Tőlünk elkerült, és tényleg beszélt. Valószínű, hogy gondozók vagy valamelyik látogató tanította meg beszélni. Na most ez nem egy igazi beszéd ez a hollótól, hanem hangutánzás” – mondta Basa István szakápoló.
Rokó és Oszkár hangutánzását tévedésből beszédnek minősítjük. A madarak nyelvük speciális formája miatt azonban képtelenek emberi beszédre. Ez egy-két példánynak azonban sikerülhet. Azoknak, akinek jól fel van vágva a nyelve. Így nem kizárt az sem, hogy egyszer Beo és Rokó verset fog szavalni - a mi legnagyobb örömünkre.
