2004. november 27. 11:37
A kiváló minőségű magyar méz már nem kerül az uniós üzletek polcaira, hanem hozzákeverik az olcsó kínai mézhez, hogy egy kicsit feljavítsák vele.
A magyar méhészek évente 20 ezer tonna mézet állítanak elő, ám az alacsony hazai fogyasztás miatt ennek csak a negyedét esszük meg mi, 15 ezer tonna az Unió piacára kerül. A nyugat-európai országokban hiány van mézből, így a magyar termelők könnyen el tudták adni a megtermelt mézet, egészen mostanáig.
Az Unió piacát ugyanis elárasztotta az olcsó és silány kínai és dél-amerikai méz. A kiváló minőségű magyar méz már nem kerül az üzletek polcaira, hanem hozzákeverik az olcsó kínai mézhez, hogy egy kicsit feljavítsák vele.
„A nagy áruházláncok érdeke az, hogy minél olcsóbban tudjon árut beszerezni, és sajnos a bevásárlóközpontok csordanépe – nem sértően mondom, magamat is beleértem – is azt nézi, hogy mi az olcsóbb, a minőség egy kicsit háttérbe szorult” – mondta Nagy István méhész.
A méhészek azt szeretnék elérni, hogy tiltsák meg az Unióban a különböző földrészekről származó mézek keverését, vagy ha ez nem sikerül, akkor legalább kötelező legyen a címkén feltüntetni, hogy milyen mézek keverékét tartalmazza az üveg.
„Az a probléma, hogy jelen pillanatban nem különböztethetők meg a termékek, és keverékként, arctalan mézként jelenik meg a jó minőségű magyar méz is” – mondta Csányi Antal, a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének alelnöke.
A tiltakozó baranyai méhészek hétfőn indulnak Brüsszelbe. Az engedélyük úgy szól, hogy 4 napon keresztül napi 2 órát demonstrálhatnak, aztán be kell fejezniük a tiltakozást. Ha nem járnak sikerrel, akkor a következő szombaton egy másik megye méhészei indulnak Brüsszelbe, majd a harmadik és így tovább, egészen addig, míg eredményt nem hoz a tiltakozás.
