Közlekedés az Európai Parlamentben
2004. november 10. 20:00
A gazdasági fejlődés kulcsa az infrastruktúra fejlesztése. Nem mindegy, hogy Magyarország a jövőben mennyi pénzt tud kiharcolni az Európai Unió bodzséjéből.
Súlyos balesetek, kátyús utak, dugók. Ilyen egy hétköznap a magyar utakon. Túlzsúfolt autópályák, napokig tartó, idegesítő araszolgatás a tengerpartra nyáron Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban. Ha a problémák nem is pontosan ugyanazok, a közlekedés is olyan terület, ahol minden pénz kevés. Az Európai Unió főként az úgy nevezett Kohéziós Alapokból ad támogatásokat akár tagországokon belüli, akár határokon átívelő beruházásokra. Az, hogy az Európai Unió mit milyen mértékben támogat, most dől el a következő hét évre tervezett költségvetés kialakításakor. Mivel az egyik fő szempont az utak terheltségének és a légszennyezettségnek a csökkentése, a nyugat-európai hangsúly a vasúti és a vízi közlekedés fejlesztésén van.
'Ez nem kimondottan jó most nekünk, hiszen nálunk még messze nem vagyunk azon a szinten, ahol az EU nyugati államai. Az úthálózat sűrűsége a fele mint az EU nyugati felének az átlaga' – mondta Barsiné Pataki Etelka, a Európai Néppárt tagja.
A hazánkkal azonos lélekszámú, ám területileg harmad akkora Belgiumnak majdnem négyszer annyi kilométer autópályája van, mint Magyarországnak. Belgiumnak 1727 kilométer, Magyarországnak 438 kilométer. A közelmúltban ugyan sikerült a kiemelten támogatandó beruházások közé belobbizni a magyarországi észak-déli autópálya tervét, ez az eredmény még mindig kevés.
'Azt nehéz megértetni most az EU-ban és az Európai Parlamentben, hogy nekünk még sok helyen kell építeni ahhoz, hogy egyáltalában el tudjunk jutni az egyes településekre, hogy meg legyen az az autópálya-hálózat, amit szeretnénk' – tette hozzá Barsiné Pataki Etelka.
Most megalakuló Bizottságban a közlekedési tárca a francia Jacques Barrot-é lesz, aki parlamenti meghallgatásán ígéretet tett, hogy felveszi a prioritások közé a további erőteljes autópálya építést. Ezt később számon lehet kérni rajta. A közúti, vasúti és vízi közlekedésen túl az Európai Unió a légi közlekedés összehangolásával is foglalkozik. Az egységes európai légtérirányítás évek óta napirenden van, de még nem valósult meg. Abba azonban nem avatkoznak bele, hogy az egyes légitársaságokat magánkézbe adják-e a kormányok. Az Európai Unió hatása közvetetten érezhető, vagyis a megerősödött versenyben.
'Addig, amíg ilyen csapnivalóan rosszak az infrastrukturális adottságok, Ferihegy megközelíthetősége, addig bizony le fogunk maradni olyan repterek mellett, mint a szomszédságunkban lévő Scwechat' – mondta el Barsiné Pataki Etelka.
A szakemberek szerint a pénzen kívül azonban nagyon sok vállalkozói ötletet is be kell vetni ahhoz, hogy az ország minden pontja bekapcsolódjon az európai gazdaság vérkeringésébe.