Humanitárius katasztrófa Dafúrban
2004. szeptember 2. 13:50
30 napos határidőt adott az Egyesült Nemzetek Szervezete a szudáni kormánynak, hogy megfékezze azokat az arab fegyvereseket, akik a fekete afrikaiakat terrorizálják Szudán Darfúr nevű tartományában.
Borzalmas körülmények a menekülttáborokban
'Ott állt, amikor még megvolt' - mutatta egykori házának helyét Adam Salim Abu Bakir a felperzselt talaj közepén. Romba dőlt otthonát a szudáni légierő gépei bombázták le, csakúgy mint a többi házat is sivatagi falujában.
'Repülőgépek és helikopterek érkeztek a falunk fölé és aztán mindenfélét dobáltak ránk. Volt, ami felrobbant majd felgyújtotta házainkat, de volt, ami nem robbant csak belefúródott a földbe. Mi pedig futottunk, ahogy tudtunk ijedtünkben' - mondta a földönfutóvá lett férfi.
Hozzátéve, hogy a kormányerők előtt néhány nappal a helyi lázadók dúlták fel falujukat Szudán Darfúr nevű tartományában, amelynek területe megközelítőleg akkora, mint Franciaországé.
Abun Bakir családjával azóta egy közeli menekülttáborban él, hasonlóan ahhoz a több mint egymillió emberhez, akik kénytelenek voltak elmenekülni a dzsandzsavidáknak nevezett arab fegyveres hordák, a kormányerők és a fekete lázadók támadásai elől.
'Ezekben a táborokban többezer ember használ egyetlen vécét, ami komoly veszélyt jelent a fertőzések és járványok miatt. Félő, hogy a menekültek között elterjed a kolera vagy a hepatitisz. Pedig ezeket meg lehetne előzni, ha megfelelő, vagyis tiszta vízellátást és egészséges életfeltételeket teremthetnénk' - mondta az Unicef segélyszervezet munkatársa.
Ebben a menekülttáborban több mint 85 ezren élnek, de inkább vegetálnak az embertelen körülmények közt. Darfúr egész területén pedig legalább 140 ilyen tábor van. Lakói, az alultáplált gyerekek, éhező nők és férfiak -beszámolóik alapján- főként a lovas, tevés arab fegyveres bandák, a dzsandzsavidák kegyetlenkedései elől menekültek el. Éppen azoktól elől, akik most táboraikat is őrzik.
'Mi is a világ polgárai vagyunk, halljátok meg kiáltásunkat!' - skandálták a gyerekek Jesse Jacksonnal, az amerikai polgárjogi harcossal együtt.
A szudáni kormány és a fekete földművesek közti konfliktus kezelésére az Afrikai Unió mintegy 300 ruandai és nigériai katonát küldött Darfúrba, de ők képtelenek megvédeni a terrorizált embereket. Főként csak saját megfigyelőikre vigyáznak. Azt mondják, az arab miliciák elevenen égetnek el embereket, a nőket megerőszakolják, férjeiket és gyerekeiket megölik. Mindehhez a fegyvereket a szudáni kormány adja, amelyik azonban mindezt tagadja.
Évszázados konfliktus
A földművelő feketék és a nomád, állattartó arabok konfliktusa alapvetően a szűkös erőforrások miatt, konkrétan a földért és vízért zajlik. Annak ellenére, hogy mindkét népcsoport többsége muzulmán vallású, az ellenségeskedés hosszú évszázadokra vezethető vissza. Korábban ugyanis az arab kereskedők összefogdosták, majd eladták rabszolgának a feketéket. A mostani helyzet alapvető oka, hogy a szudáni kormányt az ország csaknem fél évszázados függetlensége óta arabbarát politikusok alkotják. A másfél éve kiújult harcokban becslések szerint már több tízezer ember halt meg, és milliónyian menekültek el. Ezért az ENSZ 30 napos határidőt adott a szudáni kormánynak a miliciák lefegyverzésére, és arra, hogy lehetővé tegye az elűzöttek biztonságos hazatérését.
'Az emberek önként elkezdtek visszatérni falvaikba. Sokan már újra a régi, megszokott életüket élik, és földjeiken dolgoznak. Az arab fegyveresek pedig nem bántják őket többé' - állította a szudáni elnök, Omar El-Bashir.
'Darfúrban mérhetetlen szenvedést láttam. Szudán egy gazdag ország, de az emberek nélkülöznek és segítségre szorulnak' - kontrázott Jesse Jackson.
Az ENSZ szerint Szudánban zajlik a világ legsúlyosabb humanitárius katasztrófája. Emberjogi szervezetek pedig egyértelműen a ruandaihoz hasonlóan népírtásról beszélnek. De a világszervezet, csakúgy, mint az Európai Unió nem hajlandó kimondani ezt. Ehelyett a politikusok arról vitáznak, hogy a katasztrófára a tömeggyilkosság, vagy az etnikai tisztogatás a megfelelőbb kifejezés. Mert a népirtás a nemzetközi jog alapján határozott, azonnali beavatkozást követelne a világ államaitól.