2004. július 23. 20:06
A kutatók azt mondják, aki kevesebbet eszik, tovább élhet. Azt is mondják, hogy a keleti népek azért hosszabb életűek, mert sokat böjtölnek.
Ha minden jól megy, mindannyian megöregszünk, és mióta világ a világ a hosszú élet titkát sokan szerették volna megfejteni. A szenzációs felfedezés azonban mégis egy magyar kutatócsoport nevéhez fűződik. Vellai Tibor genetikus és munkatársai ugyanis nemrégiben megtalálták azt a gént, amely az öregedésért felelős. A magyar tudósok szerint genetikailag akár 4-500 évig is élhetnénk.
„A kezünkben lévő eszközökkel, például a táplálkozással, az aktív élet felső határa kitolható 100 év fölé is” – mondta Dr. Vellai Tibor, genetikus.
A kutatók 30 éve fonalférget használnak a genetikai kísérleteknél. Az emberi test működése ugyanis jóval egyszerűbben modellezhető rajtuk.
„Ugyanazt a funkciót látják el, a különbség csak annyi, hogy míg a fonálféreg génje mondjuk egy Trabant, addig az emberé egy fullextrás Mercedes. Többet tud, mint az emberé, de ugyanaz az alap” – mondta Prof. Orosz Tamás, genetikus.
Vellai Tibor kutatásai bebizonyították, hogy azok a fonálférgek, amelyek kevesebb táplálékot kapnak, jóval hosszabb ideig élnek. Nemcsak az életkoruk nő meg, hanem hosszabb ideig maradnak fiatalok, és tovább megőrzik szaporodóképességüket is.
A magyar tudósok kutatásaik során tulajdonképpen a böjt génjét találták meg.
„Nagyon sok betegség kezelésében módszer volt a kúra, a mérsékelt táplálkozás. Ennek a genetikai hátterét, okait tártuk fel” – mondta Dr. Vellai Tibor.
Egy kanadai asszony 117 éves korában halt meg. Ő a hosszú élet titkát abban látta, hogy világéletében vegetáriánus volt.
Csu gan Dzsi Nakucsi tavaly szeptemberben 113 éves korában hunyt el. Az idős japán férfi 90 éves koráig aktívan dolgozott. Látása ugyan megromlott, de szellemileg az utolsó pillanatig friss maradt. Ő is a táplálkozásban látta a hosszú élet titkát. Sosem ivott alkoholt, viszont mindennap elfogyasztott egy pohár tejet.
A genetika tehát csak az életünk határait szabja meg. De hogy közben mi történik, az már rajtunk múlik.
Az Örök élet tehát továbbra is hit kérdése. Az viszont biztos, hogy génjeinkbe félévezrednyi aktív élet van kódolva. Ez persze ma még elképzelhetetlen. De a magyar kutatók szerint, ha vigyáznánk magunkra, akkor akár 130 évig is élhetnénk, ükunokáink legnagyobb örömére.
A kutatócsoport arra is rájött, hogy az úgynevezett TOR gén nemcsak az öregedésért felelős, hanem a tanulási folyamatot is befolyásolja. Megállapították, hogy a lányok genetikailag okosabbak, mint a fiúk. Viszont alapadottságainkat tekintve a férfiakra várna hosszabb élet.
