2004. június 9. 16:15
A normandiai partraszállás, fedőnevén az Overlord hadművelet minden idők egyik legnagyobb szabású katonai akciója volt.
David Wolter, az első amerikai katona Normandia partjainál ért földet, már két hónappal az invázió előtt. Igaz, nem jószántából. Az akkor alig húszéves pilóta gépét lelőtték a németek, ő pedig ejtőernyővel kiugrott a zuhanó gépből. Törött bokával menekült a nácik elől. Története olyan, mint egy megható ifjúsági regény. A közeli francia falu orvosa, doktor Lefebvre ápolta és bújtatta.
'Nagyon jó volt hozzám, és nagyon bátor, az életét kockáztatta, hogy segítsen rajtam' - meséli a férfi 60 évvel később, méghozzá franciául.
Az amerikai fiú életét ugyanis meghatározta ez a háborús kaland. Maga is orvos lett, és életre szóló barátságot kötött megmentőjével. A két család máig is tartja a kapcsolatot, pedig a francia doktor néhány éve meghalt. Ezúttal a fia és néhány öreg falubeli látta vendégül, a híres D-nap évfordulóján.
A normandiai partraszállás, fedőnevén az Overlord hadművelet minden idők egyik legnagyobb szabású katonai akciója volt. Csupán az első nap 6500 hajón 155 ezer katona, és 16 ezer páncélos meg teherautó érkezett francia földre. Őket még több mint 3 millió szövetséges katona követte Anglia felől, hogy az európai szárazföldön győzze le a náci német birodalmat.
Az első partraszálló egységek általában a vártnál kisebb ellenállásba ütköztek. A németek súlyos vereségében döntő szerepe volt Hitlernek, aki azt hitte, hogy ez csupán hadicsel, az igazi partraszállás majd máskor és máshol lesz. Az amerikai-brit csapatok így már augusztusban felszabadíthatták Párizst.
Churchill a háború csúcspontjának nevezte a partraszállást. A háború sorsát nem ez döntötte el. De ha a nyugati szövetségesek nem nyitnak újabb szárazföldi frontot, akkor egész Európát szovjet csapatok szállták volna meg. Vagy pedig még évekig elhúzódik a háború, pedig Amerika a rá következő évben itt, ezen a kontinensen próbálta volna ki új, félelmetes fegyverét.
A partraszállás jeleneteit a hétvégén újrajátszották a normandiai partoknál, egykorú egyenruhákban és járművekkel, majd megkoszorúzták a katonasírokat. Részt vett az ünnepségeken az angol királynő, és most először az egykori vesztes képviseletében a német kancellár. Megemlékeztek a néhai amerikai elnökről, Ronald Reagan-ről, aki húsz éve maga is járt a normandiai partoknál, és a hétvégén jelentették be halálhírét. A politikusok érzelmekben és szép szavakban bővelkedő beszédeket mondtak. Az amerikai és a francia elnök például, félretéve nézeteltéréseiket, a két nép örök és megbonthatatlan szövetségéről szónokolt, félretéve az aktuális nézeteltéréseiket. A színfalak mögött pedig az Irakról szóló új ENSZ-határozatról egyezkedtek a diplomaták.
A D-nap megünneplése tehát egyre inkább a politikusok ügye lesz. Talán ez a mostani, a hatvanadik volt az utolsó kerek évforduló, amikor még sok veterán lehetett ott a normandiai tengerparton. Az akkori fiatalemberek mára elmúltak 80 évesek. Történetüket lassan át kell adniuk fiaiknak.
Bill Silvesternek ez nem lesz nehéz. A brit katona ugyanis francia lányt vett feleségül, akit a partraszálláskor ismert meg. Mintha egyenesen a gondviselés vezette volna: Bill egysége eltévedt. A fiatal katona rögtön az első faluban leendő hitvese karjába futott.
'Nem tudtam franciául, ő meg nem tudott angolul - meséli. Csak a testbeszédre és egy szótárra hagyatkozhattunk, de higgye el, nem is csináltuk rosszul.'
Ezután 50 évig éltek boldog házasságban, egészen a francia asszony haláláig. Így vált életük részévé a történelem: a normandiai partraszállás.
