2004. június 2. 19:35
Az egyik bejrúti lap nemrég azt írta, hogy a kínzás szerves része az arab országok hagyományának, és a mai napig alkalmazzák a foglyok megfélemlítése érdekében.
Bejrút, Libanon: az egyik sofőr azt állítja, hogy 13 évet ült egy szíriai börtönben azzal váddal, hogy izraeli kém. Azt mondja, csak azért vallott, mert megkínozták.
'Bevallottam mindent, amit hallani akartak. Számos eszközük volt. Például az áramütés, az elektrosokk, és a testem minden részét megkínozták. - meséli Ali Abu Dehn.
Egy égési nyomot mutat a nyakán. Azt mondja, a vallatója nyomta el a cigarettáját ott.
Emberi jogi szervezetek régóta bírálják az arab, illetve muzulmán országokat. Az amerikai külügyminisztérium éves jelentése az emberi jogok sorozatos megsértéséről olyan, akár egy katalógus.
Egyiptom: rossz bánásmód és a foglyok kínzása, önkényes letartóztatások és fogva tartások.
Szaúd-Arábia: a fogvatartottak kínzása és megalázása, önkényes letartóztatások.
Libanon: nyomorúságos börtönviszonyok, hosszú előzetes letartóztatások.
Szíria: bírósági visszaélések, kínzások.
Algéria: peren kívüli kivégzések.
Irán: eltűnések, kínzások, kivégzések gyorsított eljárással.
Kuvait: túlzsúfolt börtönök.
Líbia: önkényes letartóztatások, kínzások.
Marokkó: halálesetek a rendőrségi fogdákban.
Tunézia: kínzások.
Jemen: kínzások.
A legfrissebb ügy a líbiai egészségügyi per. Május közepén Tripoliban halálra ítéltek öt bolgár ápolónőt és egy palesztin orvost azzal a váddal, hogy az AIDS vírusát tartalmazó vérkészítményekkel szándékosan megfertőztek több száz líbiai gyereket Bengázi gyermekkórházában. A vádlók szerint azért, hogy így kísérletezzék ki az AIDS ellenszerét. A bolgár ápolónők azt állították, hogy kínzásokkal vették rá őket a számukra érthetetlen arab nyelvű beismerő vallomás aláírására.
A HIV-vírus egyik francia felfedezője szerint a fertőzés a rossz higiéniai állapotok miatt még 1997-ben terjedt el a kórházban, vagyis akkor, amikor a bolgárok még ott sem voltak. Tény az, hogy a 22 arab, illetve muzulmán országból tizenhét 1985-ben aláírta és ratifikálta az ENSZ-konvenciót a kínzások ellen. Emberi jogi szervezetek szerint azonban ez mit sem jelent. Kibúvók mindig vannak, ezért szakadék tátong a vállalások és tényleges gyakorlat között.
Az arab országokat megdöbbentették és felháborították a fogolykínzások a bagdadi Abu Graib börtönben. Azzal érvelnek, hogy Amerikának, mint szuperhatalomnak nem lett volna szabad ezt tennie arabokkal. Történt ez akkor, amikor az al-Zafír cimű bejrúti lap azt írta, hogy a kínzás szerves része az arab hagyománynak, és a mai napig alkalmazzák arab börtönökben. De a lepel lassan lehull, igaz csak alkalmanként. Mohamed Zara például beperelte az egyiptomi kormányt, és nyert, miután letartóztatták és megkínozták.
'A harmadik világbeli országokban, ha valakit megkínoznak, vagy megvernek a rendőrök, akkor azt a legtöbb ember teljesen normálisnak tartja, és nem úgy tekinti, mint olyasvalamit, ami már túl van a határon' - mondja az ügyvéd.
De az iraki fogolykínzások túl vannak a határon. Az Al Dzsazira arab hírtévé Ellenkező irány című műsorában, amelyet sokan az arab világ legvitatottabb programjának tartanak, egy vendég mégis azt mondta, hogy az Abu Graib börtönben történtek nem különösebben megdöbbentőek:
'Az amerikaiak gyerekes dolgokat csináltak, összehasonlítva azokkal, amik az arab börtönökben történnek. Mi vagyunk a kínzás és az elnyomás művészetének mesterei.'
'A kicsinyes arab lelkiismeretnek fel kellene horkannia az ellen, ahogy az arab diktátorok bánnak saját polgáraikkal' – reagált a műsor házigazdája.
Mohamed Fajek, a néhai Szadat elnök információs minisztere 10 évet ült börtönben államcsíny-kísérlet vádjával. Csak a Szadat elleni gyilkos merénylet után engedték ki. Ma emberi jogi aktivista. Szerinte a jelenlegi egyiptomi kormány már nem hagyja jóvá a foglyok kínzását.
'Ez nem állampolitika már, ebben biztos vagyok, de a kínzás, mint jelenség, tagadhatatlanul létezik még' - mondja az egykori miniszter.
Ali Abu Dehn, a sofőr mindennap elhajt a néhai szír elnök, Hafez Asszad hatalmas bejrúti portréja előtt. Azt mondja, hogy az egykori kínzások okozta fizikai sebek begyógyultak, de a lelkiek nem.
'Most, hogy elmondtam, mi történt, attól félek, hogy megint elfognak. Mi tudjuk, hogy elkaphatnak bárkit, akit csak akarnak' – nyilatkozta a férfi.
