2004. május 5. 11:14
„A jelenség lényege, hogy a Föld árnyéka rávetül a Holdra, a Nap, a Föld, és a Hold egy vonalba kerül ez csak teleholdkor következhet be, de nem minden teleholdkor, mert a Hold legtöbbször a Föld árnyéka alatt vagy fölött van” – mondta Holl András csillagász.
Ellentétben a napfogyatkozással a Hold nem válik láthatatlanná, hanem valamilyen színben végig látható marad. Az teljesen kiszámíthatatlan, hogy vörösen vagy narancssárgán izzik, mint tegnap este, vagy szürkés fekete lesz, attól függően, hogy a Föld légkörében éppen mennyi por van.
Az év csillagászati jelensége nem a holdfogyatkozás, hanem a június 8-án látható Vénusz átvonulás lesz. Legutóbb az 1800-as évek végén haladt át a nap előtt a Vénusz. csillagászok szerint a jelenség Magyarországról is jól látható lesz.
Nemcsak csillagászok, hanem civil érdeklődők ezrei figyelték az éjszaka a teljes holdfogyatkozást. A felhőtakaró miatt Európa nagy részén kevéssé, Ausztráliában viszont annál jobban lehetett látni a jelenséget.
Angliában csak néhány helyről lehetett jól megfigyelni, ahogy a Föld árnyéka a Holdra vetül és néhány percre teljesen eltakarja azt. A greenwichi obszervatórium éppen egyike volt az efféle szerencsés európai helyeknek.
Ausztráliában viszont többnyire semmi sem zavarta a látványt. Érdeklődők ezrei nézték, hogy most vajon milyen színű lesz az eltakart Hold. Ilyenkor ugyanis a Föld árnyéka nem sötétíti el teljesen a kísérő égitestet, hanem azt továbbra is láthatjuk, csak persze sokkal halványabban. A Föld légkörében éppen akkor meglévő por mennyiségétől függően pedig a Holdat ilyenkor barnás, rézvöröses vagy nagyon ritkán narancssárga színűnek látjuk. De persze csak néhány percig, mert aztán az árnyékból kibújó Hold ismét ezüstösen világít.
