Mozart majd segít

A Mozart-hatást először 1993-ban írta le Rauscher. A kapott eredmény megmozgatta a közvélemény fantáziáját, a tudományos világ azonban igen szkeptikusan fogadta. Sokan úgy vélték, egyszerűen csak arról van szó, hogy a vizsgálat alanyai jobb kedvre derültek a zenehallgatás során, vagy inspirálta őket Mozart zenei zsenije. Egy tanulmány szerint Mozart zenéjének ritmusa összhangban van az emberi agy ritmusával, és ez magyarázhatja stimuláló hatását. Egy biztos, a tanulmány megjelenése után eladási rekordot döntöttek Mozart lemezei.

A közelmúltban Rauscher és Hong Hua Li, a kaliforniai Stanford Egyetem genetikusa patkányokon is megvizsgálta Mozart zenéjének hatását, és azt tapasztalták, hogy az állatok is jobban teljesítettek a tanulási és memóriateszteken a szonáta meghallgatását követően. Sőt Alzheimer-kóros betegek jobb eredményeket értek el térbeli és szociális feladatok végrehajtásában, az Epilepsziás betegeknél pedig csökkent a rohamokkal járó agyi elektromos aktivitás Mozart hatására.

A National Geographic információi szerint a kutatópáros további vizsgálatokat tervez különböző idegrendszeri betegségekben szenvedő, illetve agysérült emberek bevonásával, valamint alaposan kívánják elemezni más zeneművek serkentő, gyógyító hatásait is.