Szerb áldozatok és albán agresszorok

rtl.hu

2004. március 23. 21:30

Öt éve nem tapasztalt hevességű etnikai összecsapások kezdődtek múlt csütörtökön Koszovóban. A nemzetközi közigazgatás alatt álló szerbiai tartományban a szerbeket kezdték gyilkolni és elüldözni, házaikat és vallási jelképeiket lerombolni a tízszeres többségben ott élő albánok. A pusztítás hevességére jellemző, hogy a nemzetközi békefenntartók csak nagy nehezen tudtak úrrá lenni a helyzeten és az első filmjelentések is csak a hétvégén jutottak ki Koszovóból. Az albánok elüldöztek lakóhelyükről több mint háromezer szerbet, felégettek 110 házat és 25 ortodox templomot és kolostort. A halálos áldozatok száma 28, a sebesülteké több mint 700. Szerbiában ezért vasárnapra nemzeti gyászt rendeltek el.

Vasárnap, a nemzeti gyásznapon csupán néhány munkás dolgozik a Szent Száva templom előtti téren. Két nappal korábban azonban 50 ezren gyűltek össze az állami és egyházi vezetők felhívására.

A Kostunica kormányfő és Amfilohe pátriárka vezetésével tiltakozó tömeg azt skandálta, hogy megvédik honfitársaikat. Szélsőséges csoportok pedig azzal válaszoltak, hogy bosszúból mecseteket romboltak le, mint például Nis városában, vagy csak megpróbáltak felgyújtani, mint Belgrádban. A magyar határtól légvonalban kevesebb, mint 400 kilométerre lezajlott események azzal fenyegettek, hogy akár egy háború is kitörhet Szerbia és Albánia között a tartomány miatt, amelyet a szerbek következetesen Koszovo és Metohija néven emlegetnek. Ezzel is jelezni kívánják, hogy a szerb államiság bölcsője ezen a vidéken volt, és hogy ez az a terület, ahol hiába kerültek már régóta kisebbségbe, ezt sohasem fogják föladni.

A feszültség csillapodtával aztán a segítségre helyezték át a hangsúlyt. Az adománygyűjtő akció a vártnál sokkal sikeresebb volt: alig öt óra alatt csaknem 40 kamion telt meg a koszovói szerb menekülteknek szánt élelmiszerrel, ruhákkal, bútorokkal és egyebekkel. A Vöröskereszt számlájára is egy nap alatt 30 millió dínár, azaz több mint 110 millió forint folyt be. A segítőkész belgrádiak mind azt mondták, hogy saját véreiket mindenképpen megsegítik. Az viszont kérdés, hogy ha egyhamar nem tudnak visszatérni az elüldözöttek, akkor hol fogadják be őket. Hiszen Belgrádban már valóságos nyomornegyed létesült a Száva bal partján, az előkelő szállodák és az új-belgrádi lakótelep tőszomszédságában. Lakói jórészt Koszovóból menekültek el.

A belgrádiak legalább két dologban egyetértenek

Ma Belgrádban két dolog van, amiben a szerbek teljesen egyetértenek. Az egyik az, hogy Tito hamvait el kellene szállítani abból a mauzóleumból, ahol jelenleg is nyugszanak. Ehhez a javaslathoz már javában gyűjtik is az aláírásokat, csakúgy, mint a másik ügyben.

Úgy tűnik, minden szerb egyetért abban is, hogy keményebb fellépést kell követelni a kormánytól Koszovóban, az ott maradt szerbek védelme érdekében.

A Hágában háborús bűnökkel vádolt Karadzsics és Mladics pedig nyíltan nemzeti hősök azok szemében, akik azonnal rendkívüli állapot bevezetését követelnék egész Szerbiában. Andrej Milics, aki magát a Koszovo - és Metohija - Védelmi Tanácsa Végrehajtó Parancsnokának nevezi, azt tanácsolja az albánoknak - többször hangsúlyozva, hogy nem fenyegetőzik, hanem tanácsolja -, hogy most már elég, húzzák meg magukat, mert különben az egész szerb nemzet megindul a tartomány felé...

Ennek jeleit azonban egyelőre Belgrádban nem tapasztalni. Koszovóban tényleg változatlanul nagyon feszült a helyzet, de a szerb főváros lakóinak még fontosabb volt az, hogy végre megjött a tavasz.

undefined
Nézd vissza a Híradó adásait az RTL+ felületén!
Itt állítsd be, hogy az RTL.hu az elsők között legyen a Google-találatokban!