Műtejpaktumot kötött a tárca?

A passzus értelmében a boltosok a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termékeket nem adhatják olcsóbban, mint amennyit ők fizettek érte. A Népszabadságnak a minisztériumban elismerték: felvetődött a szóban forgó korlátozás felülvizsgálatának lehetősége, hogy az agrárrendtartási törvény igazságosabb legyen.

Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára szerint paktum született az FVM és a kereskedők között. Az egyezség lényege, hogy a rendelkezés eltörlése fejében a kereskedelmi láncok nem árusítják a reggeli ital néven ismert tejimitátumot. Az FVM a gazdákkal folytatott tárgyalásokon tett ígéretet arra, hogy fellép a reggeli ital forgalmazása ellen, majd ezt követően több kiskereskedelmi lánccal meg is állapodott arról, hogy azok felfüggesztik a termék árusítását.

Piros László tisztességtelennek és a piaci viszonyokba való indokolatlan beavatkozásnak minősítette a lépést, hiszen a minisztérium egy olyan áruféleséget akar száműzni a boltokból, amely az élelmiszerkönyv előírásainak megfelelően készül. Az ÉFOSZ főtitkára szerint a helyzetet csak súlyosbítja, hogy az agrártárca a reggeli ital eltűnéséért cserébe egy a piaci verseny tisztaságát garantáló jogszabályt kíván eltörölni. A beszerzési ár alatti értékesítés Piros László véleménye szerint nem gátolja a kereskedők árversenyét, hiszen saját árrésük terhére továbbra is adhatnak kedvezményeket vevőiknek.

A beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát az FVM a gazdálkodók és az élelmiszeripar nyomására foglalta törvénybe. Bár a Gazdasági Versenyhivatal jelezte, nem tartja célszerűnek a termelők, a feldolgozók és a kereskedők kapcsolatainak ilyetén szabályozását, az Országgyűlés tavaly tavasszal mégis változatlan formában fogadta el a törvényt. Furcsa módon a jogszabállyal senki nem volt elégedett. Igaz, nem a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, hanem a harmincnapos fizetési határidő kötelező betartásának előírása váltott ki vitákat.

A kereskedőket megosztja a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma. A magyar tulajdonban lévő láncok, mint a CBA és a Coop üdvözölték a korlátozást, a gyakran akciózó multinacionális áruházláncok viszont fenntartásaikat hangoztatták. A kérdésről egyébként az Európai Unióban is nagy viták zajlanak. Jó néhány tagállam a kisvállalkozások védelme miatt alkalmazza a korlátozást, más országok szerint viszont ez a lépés korlátozza a piaci versenyt.