2004. március 3. 8:28
A bolognai folyamat keretében tervezett átalakítás során a hallgatók az egyes szakokon hároméves bachelor (felsőfokú alapképzés) után léphetnének tovább a kétéves master (mesterképzés), majd a szintén hároméves PhD képzésre. Így a mostani, ötéves egyetemi stúdium kétéves képzésként folytatódhatna tovább, ha a hallgató már bekerült az egyetemre. Ez hátrányosan érintheti az oktatókat is, akiknek egy részétől nyilván megválna az egyetem - tette hozzá Voigt Vilmos. A tervezet nem csak az ELTE-t, a többi felsőoktatási intézményt is hátrányosan érintheti, ahol néprajz szakos oktatás folyik. Jelenleg az ELTE-n 120 hallgató folytatja tanulmányait néprajz szakon, ilyen képzésben lehet még részt venni a szegedi, a debreceni, a pécsi és a miskolci egyetemen.
Az ELTE-n idén májusban ünneplik az önálló szakon és tanszéken megvalósuló néprajzi képzés 70. éves jubileumát - mondta a Néprajzi Intézet igazgatója, hozzátéve: a tervezett intézkedéssel egy nagy hagyományokkal bíró nemzeti tudomány oktatása szorulna háttérbe.
Gönczi Éva, az oktatási tárca felsőoktatási fejlesztésifőosztályának vezetője azt mondta: a minisztériumnak semmiképpen sem áll szándékában a néprajz szak megszüntetése. 'Az Oktatási Minisztérium sem most, sem később nem hoz ilyen döntéseket' - közölte. Elmondta: a kétciklusú képzésnek megfelelő szakstruktúra kialakítása hosszú folyamat, amelyhez a tárca az irányelveket nyújtja. Az átalakításra a Magyar Rektori Konferencia illetékes bizottsága már megtette javaslatát, s a munkát a Nemzeti Bologna-Bizottság koordinálja. A tervezett szakstruktúrát valamennyi felsőoktatási intézmény megkapta, s a véleményeket március 15-ig várják. Hozzátette: ugyanakkor bölcsészet- és társadalomtudományi képzésnél - amelyek közé a néprajz szak is tartozik - várhatóan nagyon sok 'finom hangolásra' lesz szükség a szakok magas száma miatt. Az új szakbesorolásokról szóló kormányrendelet várhatóan tavasszal születik meg.
Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár korábban közölte: az oktatási tárca azt tervezi, hogy a jelenlegi 460-ról 99-re csökkennének a felsőoktatási intézményekben az alapszakok a bolognai folyamatra való átállás keretében 2006-ig. Az oktatási miniszterek a tavaly szeptemberi berlini konferenciájukon elfogadott zárónyilatkozatban rögzítették, hogy már 2005-től hozzá kell látni a többciklusú képzési szerkezet bevezetéséhez az egységes európai felsőoktatási rendszer kialakítását megcélzó bolognai folyamat szellemében.
Magyar Bálint oktatási miniszter ennek kapcsán legfontosabb teendők között az úgynevezett bemeneti szakok számának csökkentését, az akkreditációs rendszer összhangba hozatalát, a képzések tartalmának átalakítását említette. A miniszter akkor azt mondta: a diktált ütem feszes, de teljesíthető.
