2004. február 17. 21:04
'A jég a kedvencem, meg a hó! Miért? Hát, jól csúszik és sokat lehet tanulni.'
Az ifjú versenyző története klasszikusnak mondható. Az édesapja is autóversenyző volt, Pistike így egyenes ágon örökölte a száguldás szenvedélyét. Öt éves kora óta vezet, egyre jobban. Édesapja szerint:
'Én nem erőltetem egyáltalán. Ha úgy gondolja, hogy ő ezt csinálni akarja, akkor én azt maximálisan támogatni fogom.'
Itt a jégen a Lendvai család ezúttal nem versenyez csupán edzést tartanak. Ezért talán nem is olyan nagy tragédia, hogy az eddig kiválóan működő autó egyszer csak füstölni kezdett és meg kellett szakítani a tréninget. Pistike édesanyja azonnal közbelépett:
- Na mi van kicsim? - Felforrt a víz, de remélem, hogy meg fog oldódni a dolog és tudok tovább menni.
Mialatt a többiek túráztatják a gépeiket Lendvaiék családi kupaktanácsot tartanak. Végül úgy döntenek, pihentetik egy kicsit az autót, hátha később beindul. Addig egy kölcsönjárgánnyal az édesapa mutatja meg a fiának, hogy azért még elleshet néhány fogást az idősebb generációtól.
Pistike eddig még szinte sohasem hibázott, a legutolsó bajnoki idényben második helyezést ért el, egy 17 éves versenytársa tudta csak megelőzni. Ez óriási eredmény, hiszen csak a verseny rendezőinek jóindulatán múlik, hogy a kisfiú zsenge kora ellenére indulhat a bajnokságban.
Lendvai Pistike még otthon sem tudja abbahagyni a versenyzést, a legjobb akar lenni földön, jégen és virtuálisan is. Mindemellett még jól is tanul, bár a győzelmei és serlegei számát, talán még ő sem tudná összeadni…
