2004. február 11. 17:20
A tulajdonrészt hitelből veszi meg az Állami Autópálya-kezelő Rt. A korábbi kormányzati tervekkel ellentétben ugyanis a Postabank eladásából befolyt 101 milliárd forintot nem lehetett erre a célra fordítani. A vételáron felül még évente plusz 15-20 milliárd forintot kell fizetnie az államnak, az M5-ös üzemben tartásáért. Csillag István gazdasági miniszter szerint:
'Többlet matricabevétel lesz ebből, másrészt ez önmagában nem lesz elég, tehát egy úgynevezett rendelkezésre állási díjat fogunk fizetni, tehát azért, hogy az üzemeltető az adófizetőknek, autópálya használóknak ezt a pályát fenntartsa, ezért fizetnünk kell.'
A miniszter azt mondja, most az olcsóbb megoldás. Ha az egész AKA Rt.-t megvette volna az állam, az a többszörösébe került volna, és a továbbépítést, körülbelül 80 milliárd forintot is az államnak kellett volna fizetnie. Így viszont pályáztatás nélkül az AKA Rt. építi fel 2005 végéig Szegedig az M5-ös sztrádát. Az idén március 12-től pedig matricával lehet autózni az M5-ösön.
A Fidesz szerint az állam rossz üzletet kötött
'A tények arra engednek következtetni, hogy a magyar állam, ha 40 százalékot vesz meg, a későbbiek folyamán 60 százalékért sok milliárdos használati díjat kell, hogy fizessen, akkor egy nagyon rossz üzletet kötött' - mondta Fónagy János, fideszes képviselő.
A Fidesz szerint 100 százalékos tulajdont kellene szereznie az államnak az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Rt.-ben. Fónagy János szerint a kormány döntése nem pontot tett a sok éve húzódó folyamat végére, hanem kérdőjelet. A volt közlekedési miniszter szerint az állam rossz üzletet kötött.
Az M5-saga története
1992 tavasza - Először írnak ki pályázatot az M5-ös építésére, akkor még a röszkei országhatárig.
1993 ősze - A Közlekedési Minisztérium elhagyja a tervekből a Kiskunfélegyházától Röszkéig tartó szakaszt.
1994. május 2. - Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter aláírja az M5-ös autópálya megépítésére és üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződést a nemzetközi versenytárgyaláson győztes francia Bouygues vezette konzorciummal, amely a Screg építővállalattal, az osztrák Bauholdinggal és a Magyar Aszfalt Kft.-vel később megalakítja az Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-t (AKA Rt.). A társaság 35 évre szerzi meg az üzemeltetési jogokat.
1995. március vége - Lotz Károly közlekedési miniszter megállapodik az EBRD illetékeseivel és Bokros Lajos pénzügyminiszterrel, hogy a magyar költségvetés 1993-as árakon hat és fél év alatt összesen 9 milliárd forinttal járul hozzá az M5-ös autópálya üzemeltetéséhez.
1995. december 11. - Lotz Károly közlekedési miniszter aláírja a fenti megállapodás szerint módosított koncessziós szerződést az AKA Rt.-vel. Ennek értelmében 70,7 milliárd forintos beruházás megvalósítását 80 százalékban hitelből fedezik az építtetők. A Kiskunfélegyházáig terjedő autópálya-szakaszt 1998. június 30-ig kell átadni, a Szegedig történő továbbépítésre 2003-ig kap koncessziós jogot az AKA Rt. A beruházás rentabilitásának érdekében 1998 és 2004 között - szükség esetén - a magyar állam az Útalapból készenléti típusú üzemeltetési hozzájárulást nyújt, értéke 1993-as áron számolva 9 milliárd forint. Az állami kezességvállalásról szóló okmányt Bokros Lajos pénzügyminiszter írja alá. (Ez titoktartási klauzulát is tartalmaz, amire hivatkozva nem hozza nyilvánosságra a szerződés részleteit sem a magyar kormány, sem az AKA Rt.) Az úthasználati díjat 1993-as áron számolva személygépkocsiknak 5, tehergépkocsiknak 20 forintban jelzik előre kilométerenként.
1996. március 15. - Megkezdődik az alföldi autópálya építése. 1996. december 21. - Horn Gyula miniszterelnök jelenlétében felavatják az M5-ös Budapest-Kecskemét közötti szakaszát. A december 28-tól fizetendő úthasználati díjat a személyautók számára 850 forintban állapítják meg áfával együtt. A nehéz járművek az alapdíj négyszeresét fizetik. (A díjat azóta többször emelték.)
1997. január 24. - Miniszteri biztost neveznek ki az autópályaügyek felügyeletére, hogy tárgyaljon az M5-ös magas tarifái miatt demonstrációval fenyegetőző Bács-Kiskun és Pest megyei önkormányzatok vezetőivel.
1997. december 7. - Lotz Károly közlekedési miniszter felavatja az M5-ös kecskeméti elkerülő szakaszát.
1998. április 29. - Az AKA Rt. pert nyer egy magánszemély ellen, aki az M1-es per mintájára meg akarja állapíttatni, hogy az M5-ösön is aránytalanul nagy az autópályadíj. (A magas árak miatt az autópályát alig használják, a forgalom az ingyenes közutakon zsúfolódik. A Horn-kormány végül úgy dönt, hogy az autósoknak nyújtott díjkedvezmények fejében minden évben több százmillió forint árnyékdíjat fizet az AKA Rt.-nek.)
1998. június 9. - Lotz Károly közlekedési miniszter felavatja az M5-ös Kecskemét-Kiskunfélegyháza közti szakaszát. 2000. december 12. - Fónagy János közlekedési miniszter bejelenti, hogy újrakezdik a tárgyalásokat az AKA Rt.-vel, és van esély arra, hogy az M5-öst bevonják a matricás rendszerbe.
2002. január 14. - Fónagy János közli, hogy eredménytelenek maradtak a tárgyalások az AKA Rt.-vel.
2002. június 27. - Csillag István gazdasági miniszter tárgyalásokat kezd az AKA Rt.-vel a matricás rendszer bevezetéséről.
2002. augusztus 27. - Medgyessy Péter miniszterelnök az önkormányzati választások kampánynyitó nagygyűlésén Szegeden azt ígéri, hogy legkésőbb 2006-ig Szegedig megépül az M5-ös autópálya.
2003. december 23. - A Medgyessy-kormány rendeletében felszólítja a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy indítsa el a közbeszerzési eljárást az M5-ös továbbépítésének megkezdésére. A gazdasági minisztert felhatalmazzák, hogy állapodjon meg az AKA Rt.-vel az autópálya kivásárlásában.
2004. január 1. - Ismét emelik az M5-ös autópálya díját. a kedvezménnyel nem rendelkező személygépkocsival közlekedők Budapesttől Kecskemétig 2310 helyett 2440 forintot fizetnek, a Budapesttől Kiskunfélegyházáig autózók díja 3250-ről 3430 forintra nő. A nehézgépjárművek tarifája a főváros és Kecskemét között 7160-ról 7550-re emelkedik, (míg a teljes M5-ösön 10 070 forint helyett 10 620-at kell fizetni.
2004. január 7. - Medgyessy Péter kormányfő bejelenti, hogy az M5-ös autópályát kezelő AKA Rt. részvényeit kormánydöntés értelmében az állam 2004. január 31-ig megvásárolja. A döntéssel az M5-ös a tervek szerint március 12-től bekerül a matricás rendszerbe, amelynek során áremelésre nem kerül sor. Ezzel egy időben kiírják a pályázatot az M5-ös Szegedig történő meghosszabbítására. Ez a szakasz 2005. december 31-ig épül meg.
2004. február 11. - Medgyessy Péter miniszterelnök parlamenti bejelentése szerint az Állami Autópálya Kezelő Rt. (ÁAK) 80 millió euróért 40 százalékos tulajdont vásárol az M5-ös autópályát üzemeltető Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt-ben. Az M5-öst március 12-től matricával használhatják az autósok.
