2004. február 3. 9:18
A demográfiai apály miatt akár 30 százalékkal is csökkenhet az egyetemekre-főiskolákra jelentkezők száma. Így az intézmények versenyképessé tétele érdekében vélhetően elkerülhetetlen a különböző szakok-karok erőteljes megnyirbálása, illetve az oktatói gárda markáns karcsúsítása. Jelenleg az intézményvezetők amiatt aggódnak, hogy az idén kevesebb pénz jut a működési és bérköltségekre, a hallgatók pedig a tandíj esetleges bevezetése miatt.
A hallgatók fele már most is fizet a képzésért
Ma Magyarországon nagyon sok hallgató fizet a diploma megszerzéséért, azaz úgynevezett költségtérítéses képzésben vesz részt. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint a felsőoktatásban tanulók majdnem fele (azaz mintegy 190 ezren) fizet félévenként 100 ezer forintot vagy annál többet. Tehát egy főiskolai vagy egy egyetemi diploma megszerzése minimum 600 ezer-1 millió, illetve 1-1,5 millió forintba kerül. (Ehhez adódik még a jegyzetekre, könyvekre, utazásra költött összegek.)
A szaktárca azt szeretné elérni, hogy 2005-től nem az első, hanem az 'egy' diploma legyen ingyenes. Így azokat sem zárnák ki az államilag finanszírozott képzésekből, akik már a költségtérítésest választották-választják.
A tömeges képzés gerjeszti a tandíj bevezetését
A felsőoktatásban résztvevő hallgatók számának megugrása miatt a képzés egyre többe kerül az adófizetőknek - köztük azoknak is, akik soha nem vesznek-vettek részt felsőoktatási képzésben. Összehasonlításképpen: míg az 1990/1991-es tanévben a hallgatók száma a 110 ezret sem érte el, az idén közel 400 ezren ültek a felsőoktatási intézmények padjaiban. Éppen ezért a minisztérium megítélése szerint a tandíj nem csak finanszírozási probléma, hanem a társadalmi igazságosság kérdése is. Az Európai Unió tagországainak zömében a felsőoktatás eltömegesedése a jellemző, így a Magyarországnál sokkal gazdagabb Németország vagy Ausztria is a tandíj bevezetésének mikéntjén gondolkodik. A napokban pedig az angol parlament határozott jelentős összegű tandíj bevezetéséről.
Drasztikusan csökken a potenciális hallgatók száma
A felsőoktatásnak nem csak napi anyagi gondokkal kell szembenéznie. A népesség csökkenése azt jelenti, hogy vészesen apad a potenciális egyetemisták és főiskolások száma. Összehasonlításképpen: 2004-ben alig 100 ezer általános iskolás elsős ül be az iskolapadba, míg a felsőoktatási intézményekben 100-105 ezer gólya kezdi meg tanulmányait. (A jelentkezők száma mintegy 160 ezerre tehető.) Azaz, ha nem szeretnék, hogy drasztikusan csökkenjen a hallgatói tábor (a jelenlegi szisztéma szerint a költségvetés a diákok száma után fizet) az egyetemeknek és a főiskoláknak minden jelentkezőt fel kellene venniük - vagy erőteljesen megkurtítaniuk a különböző, jelenleg túlburjánzó szakokat.
A minisztérium szerint a demográfiai apály elsősorban a nappali alapképzésbe jelentkező diákok számának csökkenését hozza magával. Ennek hatását mintegy 4-5 év múlva érzik meg az intézmények. Ezzel egyidejűleg folyamatosan növekszik az oktatási rendszerben töltött idő, egyre többen jelentkeznek valamilyen diploma birtokában újabb képzésekre, amely így új hallgatói piac nyílását eredményezi. Az, hogy az utóbbi években rendkívüli módon kiszélesedett a felsőoktatásban résztvevő korcsoport, és meghosszabbodott a tanulmányokkal eltöltött idő, nemcsak hazánkban, de Európa szerte válságos helyzetbe sodorta a felsőoktatást.
Az Oktatási Minisztérium, cáfolva a Népszava következtetéseit, az RTL Klub Online kérdésére elmondta, ebben a kormányzati ciklusban biztosan nem kell tandíjat fizetni az alapképzésben részt vevő egyetemistáknak, főiskolásoknak. Terveik szerint - egyeztetve a február 15-én hivatalba lépő pénzügyminiszterrel- , a felsőfokú tanintézményektől sem vonnak el pénzeket.
