2004. január 13. 7:28
A munkaszüneti napok körüli munkarend-átrendezés az Európai Unió országaiban nem divat. Burány Sándor munkaügyi miniszter érdeklődésünkre elmondta: célszerű lenne az európai mintához igazítani a hazai gyakorlatot, hogy ne forgassuk fel a munkanapok rendszerét. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottabbak, egy ilyen döntésnek hátrányos következményei is lehetnek.
A gyakorlat megváltoztatásáról az érdekvédők eltérően gondolkodnak. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke szerint a munkavállalók kedvezően fogadják a munkanap-áthelyezéssel meghosszabbított hétvégéket akkor is, ha tudják, hogy a szabadnapokat le kell dolgozniuk. Azt viszont ő is megerősítette, hogy szokássá vált a szabadság tartalékolása erre a célra, vagyis, hogy a dolgozók szabadnapot vesznek ki a munkarend megváltoztatása miatt egyébként munkanappá nyilvánított szombaton.
A Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének főtitkára, Fehér József úgy véli, egy jellemzően magángazdaságra épülő versenyszférában nem írható elő a munkaadók számára a munkanap-áthelyezés, s ennek a közszolgáltatásban sincs értelme. A közszektor jelentős ágazatai közül például az oktatás a tanévhez alkalmazkodik, az egészségügyben is folyamatos az üzem. Az egyébként munkaszüneti napra elrendelt munkának – legalább is a főtitkár szerint – a gazdaság szempontjából még kedvezőtlen hatásai is lehetnek, például az, hogy az elektromos-, a gázművek, a posta vagy a vasút munkanapra készül, miközben alig dolgozik valaki.
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatás utáni első kormány szakminisztere azt ígérte, nem lesz munkanap-áthelyezés.
