Munkát adnak a hajléktalanoknak

Kovács Zoltán két évig volt hajléktalan. A mindössze 26 éves fiatalember akkor került az utcára, amikor meghalt az édesanyja, házukat pedig elárverezték. Zoltánnak most újra van fedél a feje fölött, sőt állandó munkát is talált. Bármilyen furcsa, a fiatalember élete a hajléktalanszállón vett szerencsés fordulatot.

„Ott voltam egy és fél évet majdnem, aztán volt ez a gyorstalpaló tanfolyam asztalos és kárpitos, abba belementem, és hála istennek sikerült, amit el akartam érni” – mondta Kovács Zoltán.

A hajléktalanok szakképzését a nagykanizsai Vöröskereszt szervezte, pénzt az Országos Foglalkoztatási Alap pályázatán nyertek a programra. Antal Istvánné, a Vöröskereszt városi titkára azt mondja, hogy az oktatás könnyedén ment, viszont elhelyezni még a legkitűnőbb tanulókat sem egyszerű.

„Nagyon nehéz elhelyezkedni a hajléktalanoknak, mert maga az a szó, hogy hajléktalanság, már eleve egy fenntartást szül azokban, akik foglalkoztatnak”- mondta Antall Istvánné, a Magyar Vöröskereszt Nagykanizsai Szervezetének titkára.

Eddig csak néhány vállalkozót találtak a városban, akik hajlandók munkát adni a hajléktalanoknak. Zoltán egy kárpitos üzemben dolgozik, főnökei elégedettek vele. Amióta rendszeres jövedelemhez jut, képes lakást is fenntartani.

A Vöröskereszt rehabilitációs programjának keretében Nagykanizsán eddig 15 hajléktalant képeztek ki bútorasztalosnak illetve kárpitosnak. A program azonban folytatódik, hamarosan szőnyegkészítést is tanulhatnak a hajléktalanok, akik, ha rendszeres jövedelemhez jutnak, akár szociális bérlakást is kaphatnak az önkormányzattól.