Ha kenyeret akarnak venni, nincs. Ha sajtot, az sincs. Se hús, se tej, lényegében semmi ennivaló, ami a napi bevásárláshoz kéne. Körülbelül 80 bolt Nógrád megyében pont olyan képet mutat, mint sok üzlet a szocializmus idején: vannak, de szinte üresek. Az eladók többsége még dolgozik, de ők se jártak jól, csak most kapták meg az augusztusi bérük maradékát. A Palóc Nagyker nevű cég csődje óta mindenkinek rossz: a kisboltok drágítottak, ami nem jó a vevőknek, a munkatársak pedig létbizonytalanságban élnek.

Alaposan felkavarodott azoknak a fiataloknak az élete, akik két hete leültek a kameránk elé, és részletesen meséltek a bicskei nevelőotthon igazgatójának szörnyű tetteiről. Julián és Levente örülnek, hogy az ügynek – úgy tűnik – már most komoly következményei vannak. Nem is hitték volna, hogy ilyen gyorsan lépnek a hatóságok. Heninek viszont felkavarodott az élete. Közben pedig a riport szereplőinél újabb és újabb áldozatok jelentkeznek, hogy elmeséljék saját történetüket.  

Ha úgy vesszük, egy intézmény szűnt meg nemrég: a Népszabadság 60 év után tűnt el az újságárusoktól. A lap sok korszakot megélt, és többféle ideológiát is képviselt az elmúlt több mint fél évszázadban. A bezárása azonban egészen váratlan és egészen megalázó volt a közönség és az újságírók számára. A lap működése és vége jól mutatja, hogy viszonyul ma az állam a sajtóhoz: ha akar, eltart neki kedves, de alig olvasott lapokat és hírportálokat, de ha akar, megnehezíti a többiek helyzetét. Erről is beszélgettünk a megszűnt lap újságíróival.

Vidéki tanodák. Ezeket azért hozták létre, hogy azok a hátrányos helyzetű gyerekek, akik az iskolában egyre csak növelnék a lemaradásukat, az órák után külön segítséget kapjanak. Más esélyük ugyanis nemigen lenne, így a tanodáknak sok gyerek és a szüleik is sokat köszönhetnek. A nemrég lezárult állami pályázaton azonban a 100 működő tanodából csak 19 nyert. Vajon mi  lesz a gyerekekkel? Serdült Szilvia riportja.  

Egy 10-20-30 milliós autót kevesen engedhetnek meg maguknak. De akik megengedhetik, egy sor olyan kedvezményben részesülhetnek, amiben más nem. Állami támogatásban, adókedvezményben, ingyen parkolásban, ami annak nem jár, aki mondjuk egy pár százezres öreg autóval közlekedik. De miért? A magyarázat: a zöld rendszám. Befektetés a jövőbe, vagy az amúgy is jómódúak támogatása? Szondi Vanda riportja.

Múlt heti riportunk nagy vihart kavart. Biztosan emlékeznek, két fiú, akik a bicskei gyermekotthonban nőttek fel arról meséltek, hogy az igazgató éveken át szexuálisan zaklatta őket. A ma már huszonéves fiúk bátran, arccal, névvel vállalták vallomásukat. Időközben a bicskei gyermekotthon igazgatóját felfüggesztették, és a hétvégén ki is kellett költöznie az intézetből, ahol 26 éven át lakott.  De még mindig nagyon sok kérdés van a történettel kapcsolatban. Talán a legfontosabb az, hogy maradhatott titokban a szexuális zaklatás 26 éven át? Jól működik-e az a rendszer, ahol a bántalmazott gyerekek nem mernek beszélni a nevelőknek, a gyámoknak? És szerettük volna megérteni azt is, mi zajlott le az áldozatokban? Miért mentek vissza újra és újra a bántalmazójukhoz?

Bő másfél évvel ezelőtt a Házon kívül stábja egy csaló nyomába eredt. Talán emlékeznek még rá. A férfi több mint száz embert vert át, akik fizettek neki, különböző dolgokért. Az áru azonban soha nem érkezett meg. A férfi eltűnt a pénzzel együtt. A rendőrség pedig, a károsultak legalábbis így érzeték, mintha nem csinált volna semmit. Akkor Serdült Szilvia nyomozni kezdett, megtalálta a csalót. És a forgatás után, hogy hogy nem, a rendőrség is elkapta. Börtönbe is zárták. A károsultak fellélegeztek. Aztán néhány hónapja újra feltűnt a csaló, és ott folytatta, ahol abbahagyta. Mert közben feltételesen szabadlábra helyzeték.

Hogy várólista van az egészségügyben, az már sajnos mindennapos. Hogy heteket, hónapokat, és van, hogy egy évet is várni kell egy-egy műtétre, ebbe már beletörődtünk. Abba azonban nagyon is nehéz beletörődni, hogy már egy egyszerű vizsgálatra, vagy csak, hogy gyógyszert írjon fel az orvos, már arra is heteket kell várni. Szondi Vanda két olyan budapesti rendelőintézetben is járt, ahol sorszámokat osztanak a betegeknek. A sorszámokért pedig órákig állnak sorba. És sokan így sem jutnak be a rendelőbe. Csak hetek, hónapok múlva. Mert nincs elég orvos.

Amatőr színészeket nem szoktunk bemutatni a Házon kívülben, a következő riport ebből a szempontból mindenképp különleges lesz. A színészek élettörténete nagyon eltérő, de egy közös mindenképp van bennük: most épp a pálhalmai börtönben ülnek. A daraboknak és Moskovics Judit riportjának egyik szereplője egy többgyerekes családanya, aki egy nagy cég vezető beosztású munkatársa volt. A másik pedig egy programozó, aki gazdasági bűncselekmények miatt került börtönbe.

Úgynevezett viccpártok időről időre felbukkannak a politikában. Jó pár éve Izland fővárosában, Reykjavikban egy ilyen párt jelöltje lett a főpolgármester, aki a kampányában fura dolgokat ígért: például pálmafákat a fjordokra, vagy a drogok kitiltását a parlamentből. A magyar viccpárt, a Kétfarkú Kutya Párt néhány éve tűnt fel, de csak most, az utóbbi hónapokban vált igazán láthatóvá: apró akciókkal megszépítik a város elhanyagolt részeit, és beleálltak a kvótakampányba is: érvénytelen voksolásra buzdítanak. Serdült Szilvia töltött el velük némi időt, amibe az is belefért, hogy, mondjuk így, komoly politikusokkal is összehozza a pártelnököt.

Két férfi és két nő. Andy Vajna és Matolcsy György mellett is felbukkant egy-egy nő, akikkel a viszonyuk több, mint munkakapcsolat. Andy Vajnánál a feleségről, Vajna Timeáról van szó, aki, hogy-hogy nem, belevágott egy olyan üzletbe is, amelynek van köze a férjéhez és közpénzekhez is. Matolcsy György közeli ismerőse pedig dolgozott a jegybankelnökkel a korábbi munkahelyén, a minisztériumban, majd a jegybankban, most pedig az alapítványoknál. Amelyek, mint tudjuk, szintén közpénzt költenek. Ez, a közpénz az egyetlen oka annak, hogy politika közeli emberek magánéletével foglalkozunk, ami amúgy nem szokásunk.

Az ország eddig legnagyobb biztosítási ügye, vagy az ország legnagyobb biztosítási csalása. Egy nyírkátai férfi, Sándor az ügy főszereplője, aki két évvel ezelőtt a vonat alá került, és mindkét lábát elvesztette. Sándor korábban majdnem 30 biztosítást kötött, ezért járna neki most a hatalmas összeg. Vagy, ha úgy ítélik meg, hogy csalt, akár 10 év börtön. Sándor akkurátus ember és kitart az igaza mellett, hogy véletlenül esett a vonat alá, az ügyészség viszont nem ezt gondolja. Sándor ügye már bejárta a sajtót, de nyilatkozni csak Szondi Vandának nyilatkozott.

Gyarapodik az ország az EU-s pénzekből, bringaút és egy biciklis kalandpark Hatvanban is azokból épült. Több mint 1 milliárd 100 millió forintba kerültek. Nyilván örülni kéne neki, de igazából felhőtlen akkor lehetne a boldogság, ha mindkettő minőségi munka lenne, és sokak örömére szolgálna. Nem kötözködni akarunk, de nyilván elvárható lenne, ha már valami felépül ennyi pénzből, akkor az jó minőségű legyen, és minimum sokan használják. Itt viszont nagyon nem erről van szó.

Méregtelenítés. Lúgosítás. Drága mulatságok, amelyek reményt adhatnak azoknak, akiknek valami bajuk van. De aki beteg, és elhiszi az interneten keringő, tudományosnak tűnő információkat, olcsóbban is kúrálhatja magát. Mondjuk citrommal, amit egyesek még a kemoterápinál is hasznosabbnak tartanak. Mint például Schobert Norbert, a híres fitneszguru és életmódszakértő, akinek egy-egy posztja százezreket érhet el, és sokakat befolyásolhat. Például egy nemrégi megosztása, pont a citrom áldásos hatásáról.  

Nincs autószerelő, mert mindenki külföldre ment. Nem találni péket, mert senki nem akar dolgozni. Lassabban mennek a lakásfelújítások, mert a mesterek is külföldre mennek. Utánajártunk, mennyivel lehet nehezebb a mindennapi életünk az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt. 

Első fokon hét évet kapott, másodfokon azonban megúszta, hogy börtönbe kerüljön. A megmérgezett tolvaj apja megfenyegette a gazdát a bíróságon. Vajon milyen lesz ezek után egymás szomszédságában élniük?

Aki beteg, vagy aki egy beteg hozzátartozója, alapvetően kiszolgáltatott helyzetben van. Nyilván Önökkel is előfordult, hogy azt érezték, az orvos magától nem nagyon mond semmit, és ha kérdezünk, akkor is számunkra érthetetlen módon fogalmaz. Tisztelet persze a számos kivételnek! De persze sok minden a betegen is múlik, aki számára az orvos fontos ember, akitől nem mer kérdezni. Mitől csúszik el a kommunikáció? És mit és hogyan kérdezzünk, ha betegként vagy hozzátartozóként nem kapunk információt?

Több mint fél éve nyitott meg ez az egészen különleges hely. A Nem Adom Fel kávézó, ahol jórészt sérült fiatalok dolgoznak. Ezek a fiatalok amúgy máshol nem vagy nemigen kapnának munkát. Itt viszont kaptak egy lehetőséget, hogy megmutassák, mire képesek, de ez a munkahely jóval több annál, hogy csak pénzt keresnek. Itt boldogok és lelkesek, mert imádják, amit csinálnak. Bárcsak több ilyen hely lenne Magyarországon!

Egy cég tulajdonosai nagyon-nagyon jól jártak: az építőipari vállalkozásukból 700 millió forintot vettek ki, ez az övék, azt csinálnak vele, amit akarnak. Csakhogy eközben azok a kis cégek és kisvállalkozók, akik nekik dolgoztak, futnak a pénzük után. Van, akinek pár millióval, másnak 10 milliókkal tartoznak, közülük ketten mesélték el, hogy verték át őket. Ráadásul nem is akármilyen épületen dolgoztak: a fővárosi Tüskecsarnok uszodáján, amire az állam adta a pénzt, és amit fontos politikusok adtak át, de szalagátvágás óta sem működik. Ami biztos: másfélmilliárd forint valahol eltűnt.

A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak pénzköltését már több szemszögből vizsgáltuk, de a családi vonalról részletesen még nem beszéltünk. Kezdjük Györggyel, aki egy jegybankot irányít, amely alapítványokat hoz létre. Van Tamás, György unokatestvére, akinek a bankja és a hozzá köthető vs.hu hírportál is sok pénzt kapott az alapítványoktól. Van Ádám, György fia, akinek a cége Tamás bankján keresztül rengeteg hitelt kap arra, hogy megvegyen egy bútorgyárat. És van Szabolcs, a másodunokatestvér, akihez pedig az egyik alapítvány kecskeméti terjeszkedése köthető. Szabolcs felesége egyébként Kecskemét polgármestere. Az MNB-alapítványok rokoni szálait bogozgattuk.

Egy jómódban élő agárdi család kisbabája egyre csak fogyott és fogyott, és amikor már tényleg nagy volt a baj, nem orvost hívtak, hanem bioenergetikust. A másfél éves kisfiú gyakorlatilag éhen halt. Egy apa, aki nem akarta engedni, hogy kórházban kezeljék a csecsemőjét: az ő gyermeke sem maradt életben. Ebben a két családban egy közös biztos van: elutasítják az orvosokat és az orvostudományt. Helyette másban hisznek: lúgositásban, parlagfűevésben, szellemsebészben, és még sorolhatnám. Ha egy felnőtt dönt arról, hogy így szeretné élni az életét, lelke rajta. De a gyerekeik nem dönthetnek. Pedig veszélybe kerülhet az egészségük, sőt az életük is. Moskovics Judit és Serdült Szilvia riportja.

Ha van rajta sapka, az a baj, ha nincs, akkor meg az. Ez jutott eszünkbe erről a budapesti, belvárosi kávézóról, amire, hogy így fogalmazzak, csúnyán rászállt az V. kerületi önkormányzat. Baj, hogy bordó a napernyő, és nem bézs, baj, hogy sárga a fényfüzér, mert nem lehet sárga, baj, hogy az előttük álló fa rossz felé dől. És az is baj, hogy saját költségükön leburkoltatták a tér egy részét. Érhetetlen történet, a tulajdonosok csak vakarják a fejüket, az önkormányzat pedig nem ad érdemi magyarázatot se nekik, se nekünk, hogy miért nem szállnak le róluk. Serdült Szilvia riportja.

Az RTL több riportere is járt abban a múlt héten híressé vagy hírhedtté vált gödöllői cukrászdában, amelyet a tulajdonosa, Illés bácsi 50 év után, egy kormányhivatali ellenőrzés miatt kénytelen bezárni. A történet szívszorító, mert az idős cukrásznak ez volt az élete. De amit a riportereink láttak, az inkább gyomorforgató volt: elképesztő körülmények között készültek a sütik és a fagyi. Mindezek ellenére rengetegen fogtak össze az interneten az idős férfiért. De vajon mit akarnak a támogatók és mit a cukrász? Moskovics Judit riportja.

Az ország két részén tesztre indultunk. Rettenetes állapotú, de forgalmas utakon autóztunk: megpróbáltunk üvegből inni, de alig sikerült. Kerülgettük a kátyúkat, de ez sem sikerült, mindjárt megmutatjuk, miért. A borzasztó állapotú utak egyre több autóst idegesítenek: van, aki virágot ültet a lyukakba, van, aki tüntet, de hiába. Azt mondják, nincs pénz arra, hogy rendesen megcsinálják. Máshol bezzeg jut: elmentünk arra az útra is, ami L. Simon László panziójához és borászatához vezet.

Jó pár olyan ember is felkerült a leggazdagabb magyarokat gyűjtő egyik listára, akik erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek. Ők azok, akiknek a milliárdjai legfőképpen, ha nem szinte teljesen, az államtól származnak. Közbeszerzés közbeszerzés hátán, úgy mennek hozzájuk az állami milliárdok, mint ahogy a mesében a kis gömböc nyelte el az embereket. Andy Vajna, Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégei pont így halmozzák a cégeket és a munkákat. De egészséges így a piaci verseny?

A Kiss László-ügy kapcsán sok minden feltárult az uszodák belső világáról. Ahol ott volt a szexuális erőszak, de volt más jellegű kínzás is. Gyerekek elleni erőszak, akár fizikai, akár lelki, amit sokszor a sikerekkel takartak el, vagy igazoltak. Hogy olimpiai arany. Aztán még egy arany. Világcsúcs. És még folytathatnánk. Erről még mindig kevesen mernek beszélni, pedig több sportológeneráció nőtt így fel, és edzők is ezt látták példának. Valami azonban talán változik, és néhányan már mernek beszélni. De vajon hol húzódik a határ a gyerekek motiválása és az erőszak, a kínzás között? Riport az uszodák belső világáról.

A nosztalgiázni vágyó felnőttek és az új élményt kereső gyerekek vasútja. Ez áll a honlapon. Ami épül, annak nem örülünk, hanem megpróbáljuk támadni. Cinizmusból márpedig semmi nem épül. Ezt mondta a miniszterelnök. A majdnem 900 milliót inkább az oktatásra, vagy az egészségügyre kellett volna költeni. Ezt mondja az egyik ellenzéki párt. A híres-nevezetes felcsúti kisvasútról van szó, amelynek sokan örülnek, sokan viszont aggódnak miatta. Főleg azok, akiknek a vasút meghosszabbítása a területén menne keresztül, és így elvesztené az otthonát. Velük is találkoztunk, miután vasutaztunk egyet.

Két számot mutatunk a magyar családokról: 1990-ben még a családok 80 százaléka élt házasságban. 2011-ben pedig, és ez a legfrissebb adat, már csak a 65 százalékuk. Ez jelentős változás. Akik nem házasok, nyilván nem kevésbé boldogok, mint akik azok. Nekik valamiért így is jó. Moskovics Judit egy özvegy férfival, egy gyerektelen házaspárral és egy élettársi kapcsolatban élő párral beszélgetett, akik mind-mind családnak tartják magukat. Szemben azzal, amit Orbán Viktor mondott róluk. Hogy ők, a miniszterelnök szerint, nem számítanak családnak.

A 21 éves Géza néhány éve életében harmadszor ment le a Hajógyári-szigetre bulizni. Ez a hely akkor igazi buliközpont volt, rengeteg szórakozóhellyel, hatalmas tömeggel. Géza azonban sose ment haza, holttestét a bátyja találta meg a vízben. Szerinte gyilkosság történt. És ezt most a bíróság is kimondta, pedig a hatóságok sokáig nem annak kezelték az ügyet. Géza testvére szerint nagyhatalmú emberek akadályozták, hogy kiderüljön, mi történt.

Nem értjük, hogy ha a kormányzat építkezik, nekik miért megy minden egyszerűen és zökkenőmentesen. Ha pedig mi építkezünk, miért szembesülünk sokszor azzal, hogy bonyolult az engedélyezés, sok a macera, kötözködnek a hivatalok. Mindez arról jutott eszünkbe, hogy erkély épül a budai Várban lévő Karmelita kolostorra, épp oda, ahol a miniszterelnök dolgozószobája lesz. A „nem értem” című sorozatunk újabb része, Szondi Vandától.

Mit tegyen az ember, ha azzal szembesül, hogy ahogyan kapja a fizetését, az – szerinte – vállalhatatlan? Elfogadhatja ezt a helyzetet vagy felállhat. Ez utóbbit választotta a a vs.hu nevű hírportál sok újságírója, akik elvi döntést hoztak, amikor megtudták, hogy a pénzük a nemzeti bank alapítványaitól érkezik. Serdült Szilvia hármukkal beszélgetett közülük, akik még nem tudják, miből élnek meg a következő hónapban, de képtelenek voltak maradni abban a szerkesztőségben, amely a korábban eltitkolt százmilliók miatt igencsak támadhatóvá vált.

A jegybankelnök, aki közpénzből 70 milliót szán a saját könyve kiadására. Cégek, amelyek a jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségébe tartoznak, és milliárdok jutnak nekik, szintén közpénzből. Kormányközeli vállalkozók, akik 100 milliós megbízásokat kapnak a jegybanki alapítványoktól, nekik is bőven jut tehát a közpénzből. Az igazságügyi miniszter ügyvédi irodája, amely 10 milliókat kapott az alapítványokon keresztül, közpénzekből. És még órákig sorolhatnám, mikre költöttek vagyonokat a Matolcsy György vezette jegybank alapítványai. Amiket eddig gondosan próbáltak titkolni, de nem sikerült.

Az állam elvette, és az államnak vissza kellene adnia. De nem adja. Mármint az egyházi jogot. Egy pici egyházról beszélünk, amely gyerekeken, szegényeken, hajléktalanokon segít, óvodát és iskolát működtet, egyre nehezebb körülmények között. Iványi Gábor lelkész metodista egyháza valamiért az állam célkeresztjébe került, és azóta is ott van. Pedig a lelkész évtizedekkel ezelőtt jó viszonyban volt a miniszterelnökkel, ő adta össze Orbán Viktort és a feleségét, és két legnagyobb gyermeküket is ő keresztelte.

A 82 éves gyöngyösoroszi Julika néni virágárusbűnöző. Az asszony a Kossuth téren árulta a kertjéből szedett virágokat, amikor lecsaptak rá a közterületesek. A csokrot, a bűnjelet lefoglalták, nem volt helye vitának, Julika néni ezzel együtt megúszta, nem kellett büntetést fizetnie. Az asszony azért jött Pestre, hogy a virágokért kapott pénzből családja súlyos beteg tagjait támogassa. De rosszkor volt rossz helyen. Bezzeg a rutinos árusok máshol profin csinálják, pontosan tudják például, mikor érkeznek a közterületesek. Ezért is voltunk kíváncsi Julika néni történetére.

Peti 14 éves fiú, akinek egyik napról a másikra nagyot fordult az élete. Először a haja hullott ki, aztán a szempillája, majd a szemöldöke. A családnak ötlete sem volt, hogy mi történhetett, de lassan nem tudtak másra gondolni, mint hogy a fiukat megmérgezték. Nem nyugodtak, és vizsgálatról vizsgálatra jártak, amíg ki nem derült, hogy mi az oka Peti tüneteinek. Ami Petit megmérgezte, közvetve a családnak is bajt okozhat.

A vasárnapi boltzárnak vége, de a döntés nem arat osztatlan sikert. És fura az is, hogy aki egy évvel ezelőttig határozottan érvelt a zárva tartás mellett, most ugyanilyen határozottan érvel mellette. A politikusokról beszélünk. De a döntés nem csak belőlük hozott ki fura megnyilvánulásokat.

Miért titok, hogy milyen tanulmányokból dolgozik a kormány? Nem értjük. Miért születnek ezek a tanulmányok, ha nem használják fel őket? Nem értjük. Miért fontos azt tudni, hogy aki négyszobás lakásban lakik, az inkább ismeri a kormány közigazgatási programját, mint például a három szobás otthonnal rendelkezők? Nem értjük ezt sem. Sok mindent nem értünk azokból a tanulmányokból, amelyeket a kormány rendelt meg a Századvég nevű cégtől, 4 milliárd forintért. A nem értem című sorozatunk újabb részében Serdült Szilvia keresi a válaszokat.

Aki fekete ruhás képet posztol magáról a kórházból, másnap már ne jöjjön dolgozni. Aki otthon öltözik feketébe, az se tegyen ki magáról fotót a közösségi oldalakra. Aki Sándor Máriával egy képen szerepel, annak baja eshet. Így fenyegettek kórházi vezetők nővéreket és orvosokat, akik az egészségügy problémái miatt zúgolódnak. Miközben egy évvel ezelőtt alig-alig mert valaki nyilvánosan beszélni a bajokról, most a fenyegetések ellenére is egyre többen állnak ki a véleményük mellett. Moskovics Judit orvosokkal és nővérekkel beszélgetett, akik amúgy ritkán szólalnak meg együtt.

Megdöbbentő, ijesztő, brutális. Ilyen szavak jutottak eszünkbe, amikor a következő riportot készítettük. Erikát három évvel ezelőtt támadták meg a saját lakásában. Olyan sérüléseket szenvedett, amelyek soha nem múlnak el nyom nélkül. A támadással egy befolyásos orvost vádolnak. Egy orvost, akivel korábban viszonya volt Erikának. A férfi előzetesben is ült. Majd egyszer csak, váratlanul megszüntették a nyomozást az ügyben, és a bizonyítékok megsemmisítését is elrendelték. Megdöbbentő történet!

Egy világot megrengető botrány, magyar szálakkal. Egy MSZP-s politikus tanárnő felesége, aki feltűnő luxusban él. Egy hallgatag fideszes ex-képviselő, aki furcsa cégekben tűnt fel. A politikusokat bedöntő off-shore-botrányról mesélünk, ami elsőre bonyolultnak tűnik, de higgyék el, nem az! Nagyon egyszerű példákon keresztül mutatjuk majd be, mire jó ez az egész. És hogy kapcsolódik mindehhez egy salgótarjáni luxusvilla és egy világsikernek remélt magyar találmány?

Attiláék egy péntek este éppen a hétvégét tervezgették kisfiúkkal, amikor csengettek.  2 rendőr állt az ajtóban,  és közölték,  hogy lefoglalják a család 2 éve használt Renault-ját, mert lopott. Svájcban lopták el évekkel korábban. A több mint  2 milliós kocsit azóta sem látták. És hiába lobogtatják az eredetiségét bizonyító közokiratot, amit, a kötelező 20 ezer forintos vizsgálat után megkaptak, széttárja a kezét a hivatal. Úgy tűnik, semmit sem ér az eredetiségvizsgálat, amiért évi 5 milliárdot szed be az állam. Moskovics Judit riportja.

A 75 éves János gyakran lejár egy konditerembe edzeni, hogy fitt maradjon. Sokáig szeretne élni, mert törlesztenie kell hónapról hónapra a devizahitelét, és még nagyon sok van hátra. János pénze a törlesztésre elég, a számlákra és ennivalóra már alig marad. Sokszor az edzéstársai visznek neki ételt, mert neki arra már nem marad pénze. János egy a 130 ezer devizahiteles közül, akiknek 3 hónapnál régebbi tartozása van. Hogy sikerült akkor tulajdonképpen a devizahitelesek megmentése? Ennek jártunk utána.

A hálapénz az egészségügyben bevett dolog Magyarországon, akárki akármit is gondol róla. De a szavakon túl hogyan köszönje meg valaki az orvosoknak, hogy jól bántak a gyerekével a kórházban, ha nincs pénze? Lakatos Norbert meglepő megoldást választott: a fiatal fiú szobafestő, és hálából azt tette, amihez ért: kifestette egy kórház pár helyiségét. Amikor ennek híre ment, Norbihoz többen csatlakoztak, akik azt gondolják, jó pár kórházi osztályra ráférne a festés. Serdült Szilvia riportja a kezdődő mozgalomról.

Egy évvel ezelőtt mutattuk be Önöknek az úgynevezett kiadó falut. Megyer egy ici-pici, 17 fős község, ami a polgármester ötleteitől kezdett virágozni, és amik a falut még világhírűvé is tették. Megyer működik, még úgy is, hogy a polgármester egy fél éve Angliából irányítja. Mert hogy ott kapott olyan állásajánlatot, amit nem tudott visszautasítani. De Megyer fejlődése így se állt meg, sőt. Moskovics Judit riportja.

A kórházi kosztról nyilván a legtöbbünknek hasonló a véleménye. Hogy nem kifejezetten jó. És hogy sokszor undorító. Gyakran felismerhetetlen dolgokat tálalnak fel a betegeknek. De vajon muszáj ennek így lennie? És hogy lehet előállítani ezeket az ételeket? Serdült Szilvia bevetette magát egy konyhába egy népszerű gasztrobloggerrel, Főzelékes Ferivel, és megpróbáltak reprodukálni néhány kórházi kaját. De persze kipróbálták azt is, hogy ugyanezekből az alapanyagokból hogy lehet finomat és tetszetőset főzni.

A Krétakör nevű színtársulat nemrég nagyon rangos európai díjat kapott Hollandiában. Magyarországon nem sokkal utána pedig adóhivatali vizsgálatot. Ráadásul úgy, hogy a NAV néhány héttel ezelőtt fejezte be a vizsgálódását náluk. És most ugyanazt az időszakot vizsgálják újra. Ez vajon véletlen? Lehet. Nem tudjuk. De ami biztos, hogy a Krétakör mindig is kormánykritikus társulat volt. A rendező szerint az állam így bünteti őket. Erről is beszélgettünk vele.

Nemrég állatvédők érkeztek egy elég elhanyagolt házhoz Budapest környékén, hogy négy igencsak elhanyagolt kutyát elhozzanak a gazdájuktól. Nehezen, rendőrök segítségével, de sikerrel jártak. A rettenetes állapotban lévő vizslák megmentésénél ott volt a stábunk, de számtalan hasonló vagy még sokkal durvább esetet senki sem dokumentál. Állatkínzás miatt 200-250 ember kerül bíróság elé évente Magyarországon: az állatvédők azt mondják, ez kevés, és szerintük a törvény sem elég szigorú. De ha szigorúbb lenne, akkor vajon kevesebb lenne-e a kegyetlenkedés? Szabados Ágnes riportja.

Angoltanár, diákolimpikon, aneszteziológus, kilencedikes és tizenegyedikes diák, kétgyerekes levéltáros, szociológus, fejlesztőpedagógus. Arcok a több 10 ezerből a múlt heti Kossuth téri tüntetésről. Moskovics Judit és Boros Krisztina ott voltak a demonstrálók között, és sokukkal beszélgettek arról, hogy mi vitte ki őket a tüntetésre. Vajon csak az oktatással van-e bajuk, vagy a kormánnyal elégedetlenek.

Egy vidéki állatorvos, aki helyi szinten politizált is, belelátott a trafikpályázatok körüli kavarásba. Szólt, hogy ez így nincs rendben, de hiába, mert a pártjában ez senkit nem érdekelt. Annyi következménye mégis lett a kibeszélésnek, hogy Hadházy Ákos kilépett a Fideszből, lemondott az önkormányzati képviselői mandátumáról, és most LMP-s támogatással küzd a korrupció ellen. Nem foglalkozik vele, hogy a Fideszben árulónak tartják, állatokat gyógyít, és profi pilóta lett. Moskovics Judittal repülőre ültek, hogy a korrupcióról beszélgessenek.

Most megpróbálkozunk a lehetetlennel, ahogy minden budapesti autós, aki parkolójegyet szeretne venni. Itt kéne lennünk az autóban. De közben itt is kéne lennünk, az automatánál, hogy megvegyük a jegyet. De mivel két helyen nem lehetünk egyszerre, büntethetőek vagyunk. Mert konkrétan 0 másodpercünk van arra, hogy jegyet vásároljunk, ez jön ki abból a szabályozásból, amelyet nemrég szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés. Serdült Szilvia az összes trükköt kipróbálta, hogy megússza a büntetést, most meg is mutatja  Önöknek, mire jutott.