A Direkt 36 nevű oknyomozó portál kezdte el feltérképezni, hogy a képviselők hol és mennyiért bérlik az adófizetői pénzekből fenntartott irodáikat, és azok vajon tényleg működnek-e. Mi is beszálltunk a keresgélésbe, így egészen megdöbbentő helyekre jutottunk el, és egészen megdöbbentő bérleti díjakkal találkoztunk.

Se felirat, se pártlogó, csak bezártnak tűnő üzletek egymás után egy budai utcában. Pedig valahol itt kell lennie a jobbikos Lukács László irodájának. Aki még azt sem tudja pontosan, mennyit fizet érte havonta az Országgyűlés Hivatala.

Ha az ember átverekszi magát a konditermen, az autószerelő műhelyeken, lépcsőzik egy kicsit, aztán kérdezősködik, meg is találhatja az MSZP-s Tóbiás József bérelt irodáját.

A fideszes Galambos Dénes csak hárított, amikor kérdéseket tettünk fel neki arról, mi kerül egy 35 négyzetméteres irodán havi 213 ezer forintba.

A jobbikos Hegedűs Lórántné igencsak elcsodálkozott, amikor megtudta, hogy fideszes képviselőtársa ugyanabban az épületben sokkal drágábban bérel egy kisebb irodát, mint az övé.

Andrea egyedül neveli a kisfiát, Ferkót. Minden napja sokkal nehezebb, mint az átlagembereké, mert Ferkó betegen született, és esély sincs arra, hogy valaha meggyógyuljon. Az viszont segítséget jelentene a számukra, ha a kocsijukat át tudnák alakítani úgy, hogy alkalmas legyen a mozgásképtelen kisfiú szállítására. Andrea állami támogatásra pályázott, de nem nyert. És nem értette, miért. A történet azonban, amit a 444 írt meg először, a rossz kezdet után nem várt fordulatot vett, amihez a cikkeknek is köze lehet. Serdült Szilvia riportja.

Kézi gránátvető 40 milliméteres gránáthoz. NATO-tölténnyel működő puskák. Mesterlövész puskák. Gépkarabélyok. Elfogóháló. És ez a listának csak egy része. Ha tippelni kéne, hogy mit védenek majd ezekkel, a Parlament talán kevés embernek jutna eszébe, Pedig az Országgyűlési Őrség válogathat majd ezek közül a fegyverek közül, hogy szükség esetén, és itt a szükség támadást jelent, meg tudják majd védeni az épületet. De valójában mit tudnak ezek a fegyverek? És minek is kell ilyen brutálisan felfegyverezni az őrséget? Kiderül Serdült Szilvia riportjából.

Néhány gimnazistának sikerült az, amire valószínűleg a magyar újságírók egy jó része vágyott, vagy legalábbis azok, akik még szeretnek kérdéseket feltenni a politikusoknak: faggathatták Áder Jánost arról, hogy mit gondol a CEU-ügyről, miért írta alá a törvénymódosítást, és miért nem küldte azt tovább az Alkotmánybíróságra. A budapesti Trefort gimnázium diákjai éltek a lehetőséggel, hogy ha már náluk jár az államfő, pontos és okos kérdéseket kapjon, ők pedig válaszokat arra, amire ők és a politika iránt érdeklődő emberek is kíváncsiak. A rendhagyó kérdezz-felelek résztvevőivel Moskovics Judit találkozott.

Az a csomó fiatal, aki egy este elment bulizni Budapesten az A38 Hajóra, jó eséllyel nem is tudta, hogy egy anyán es a gyerekein segítenek. A sok pénz, ami összejött aznap este, arra szolgál, hogy a család a lakást élhetővé tegye. Az ötlet a Budapest Bike Maffia nevű szervezettől jön, amely jórészt bringás futárokból áll, és akik folyamatosan jótékonykodnak. A Sweet Home, vagyis az Édes Otthon a legújabb projektjük. Serdült Szilvia riportja.

Kakucson nemrég elfogadtak egy fura rendeletet. A buszmegálló közelében levő padokon egy óránál többet nem lehet ülni, mert az már szabálysértés, amiért bírság jár. Hogy, miért? Csak. Es miért pont ott? Mert. És miért pont egy órát? Ki tudja? De a Pest megyei településen nemcsak ezt a fura szabályt hoztak, hanem jópár másikat is, amiknek az okát szintén nehéz megérteni. Moskovics Judit es a Házon kívül stábja most megmutatja Önöknek, hogyan kell rendesen viselkedni Kakucson.

A Bátor Táborban súlyos betegségből felépült gyerekek életét teszik jobbá. Az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai hátrányos helyzetű gyerekeknek segítenek évek óta abban, hogy kitörhessenek. A ritka betegségben szenvedők is sok segítséget kapnak egy egyesülettől. Ezek a civil szervezetek, amelyek már régóta működnek, most kapnak egy bélyeget, mert 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kaptak. A törvényszöveg említi azt is, hogy a külföldről támogatott szervezetek veszélyeztethetik Magyarország politikai- és gazdasági érdekeit. Sokak szerint itt politikai játszmáról van szó: a kormány néhány, vele kritikus szervezet miatt alkotta meg a törvényt, amely sokban hasonlít az oroszországira.

A CEU hiába világhírű egyetem, Magyarországon minden bizonnyal jóval kevésbé volt ismert, mint mondjuk az ELTE vagy a Corvinus. De a politika valamiért úgy akarta, hogy egyik pillanatról a másikra mégis célkeresztbe kerüljön. A CEU ügyében a kormány mostanra már a fél világgal szembekerült: megszólalt az Egyesült Államok, az Unió, világhírű tudósok és egyetemek... A kormányzat pusztán adminisztratív okokkal magyarázza, hogy miért változtatna a működésén, de a jelek szerint ezt a magyarázatot sokan nem találják kielégítőnek. Sem a tiltakozók, sem a tüntetők, akik már hetek óta utcán vannak. De miről is szól ez az ügy?

Migránsok raboltak el és erőszakoltak meg egy orosz kislányt Berlinben. Az unió és a NATO meggyengült, nem tudják garantálni a polgárok biztonságát. De hogy ne menjünk messzire: egy fura szervezet rendszeresen beszámol arról, hogy egy télen hányan szenvednek fagyhalált Magyarországon. Ezek a hírek sok médiumban megjelennek, pedig nem igazak. Vagy nem pont így. A gyökerük viszont vélelmezhetően ugyanaz. Oroszország az utóbbi időben úgynevezett hibrid háborút folytat, ahol az információ is fontos fegyver.

Jordán Tamás ismert és elismert színész, színházi rendező és színházigazgató. 10 éve a nulláról építette fel a szombathelyi Weöres Sándor Színházat. A közönség és a szakma szeretete és megbecsülése persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a politika is szereti és megbecsüli. Sőt. A politikusok rövid pórázon szeretnék tartani az igazgatót és a színészeket. Például azzal, hogy a jogi bizottság fideszes elnök asszonya látogatást tervez a színházban, ahol elbeszélgetne a színészekkel.

A drog társadalmi probléma, amivel az államnak – normális esetben – dolga van. Mivel Éva és Oszi (a Házon kívülben bemutatott drogos pár) nagy valószínűséggel maguk nem tudnak lejönni a drogról, ha akarnának, nyilván segítségre szorulnának. Ebben az állam és civil szervezetek is adhatnak támogatást. Az utóbbiak teszik is, amit tehetnek, az állam viszont – fogalmazzunk így – nagyon leegyszerűsítve áll a kérdéshez.

Éva és Oszkár öt éve találkoztak, azóta sülve-főve együtt vannak. Szeretik egymást, és osztoznak jóban és rosszban. A szenvedélyük is közös: egykor heroinisták voltak, de ma már dizájnerdrogokat használnak. Mert azok sokkal olcsóbbak, és könnyen hozzáférhetőek. Éva és Oszkár néhány napra beengedtek minket az életükbe: meséltek a függőségükről, a nehézségeikről, megmutatták a mindennapjaik fontos színtereit, elmondták, miből élnek, és mennyit költenek drogra.

Nagy hullámokat vetett a két héttel ezelőtti riportunk a hazatelepülni akaró magyarok kálváriájáról. Miután bemutattuk, Lázár János változásokat ígért, és rengeteg levelet kaptunk a nézőinktől is ezzel kapcsolatban. A lényegük ugyanaz: megalázó bánásmód, bürokratikus útvesztők, össze-vissza beszélő hivatalnokok, érthetetlen döntések, vánszorgó ügyintézés. Mi is kíváncsiak voltunk, és önöknek is szerettük volna bemutatni, hogy is működik maga az ügyintézés. Ketten vállalták, hogy velem együtt, a kamera előtt próbálnak az ügyük végére járni. Lássuk, mire jutottak!

Nagybárkányban jóformán nincsenek utak, az iskolában nincs tornaterem, az emberek többsége szegény, a házak is ezt tükrözik. A polgármesternek a többi településvezetőhöz hasonlóan most új feladata van: jó sok pénzért el kell készíttetnie a települési arculati kézikönyvet, amely Nagybárkány éves költségvetésének körülbelül az 5 százalékát viszi el. Azért, hogy ha valaki építkezne, tudja mihez tartani magát. De minek ez a kiadás, ha ezen a környéken már vagy 20 éve nem épült új ház, és jó eséllyel nem is fog?

A hírek szerint néhány fiatal orvos azért hagyta ott egy budapesti kórház sebészeti osztályát, mert úgy látták: nekik nem jut feladat, a hálapénzzel járó műtéteket ugyanis az idősebb orvosok tartják fenn maguknak. Akiknek így nem kell osztozniuk a pénzen, a fiataloknak viszont ezzel az a baja, hogy ha nem végezhetnek érdemi munkát, fejlődni sem fognak. Egy egészségügyi szakértő szerint éves szinten körülbelül 70 milliárd forintnyi hálapénz cserél gazdát. Hatalmas összeg, ami ráadásul nem is egyenlően oszlik meg a doktorok között. Aki a hierarchia tetején van, az dönt.

Az autó sokak számára nélkülözhetetlen, mások viszont nem tudják fenntartani, főleg, ha csak néha használnák. De vajon létezik-e autókölcsönző kifejezetten kispénzűeknek? Egy ideje igen. Frenki, a tulaj arra tette fel az életét, hogy ha nem is ingyen, de nem sok pénzért segítsen rászorulókon. Elsősorban kocsikkal, de van, akinek ingyen szállást ad, hogy ne az utcán éljen, és ne vegyék el tőle a gyerekét. És más, nagyratörő tervei is vannak...

Szerkesztő-riporter redli.balazs@rtl.hu

Szerkesztő-riporter moskovics.judit@rtl.hu

Felelős szerkesztő kovats.mihaly@rtl.hu

Sipos Mihályt a 8. kerületben mindenki a Hentes néven ismerte. Igazi nehézfiú volt, mindenki tartott tőle, mert sosem ő maradt a földön. Védelmi pénzeket szedett, keményen drogozott, egészen addig, amíg hason nem lőtte egy másik bűnöző. A Hentes a csodával határos módon életben maradt, és azóta, mondjuk így, jó útra tért. Már 11 éve edzéseket tart a kerület nehéz sorsú gyerekeinek, akik könnyen arra az útra tévedhetnének, mint amin ő is járt. Moskovics Juditnak azt mesélte, hogy régebben könnyebb dolga volt, egyszerűen elvette, ami kellett neki. Most viszont, amikor segítene a gyerekeken, ezért a hivatalos utakat járja, állandó elutasításba ütközik a 8. kerületben.

Hogy mennyi magyar dolgozik külföldön, arra igazából csak becslések vannak, de hogy több százezer, az biztos. Pár éve még forró politikai téma volt az elvándorlás, de most már kevesebb szó esik róla, talán ezt is mindenki megszokta. Pedig még mindig komoly gondot jelent: itthon például egyre nehezebb szakmunkásokat találni. Gondolhatnánk, ha közülük valaki mégis hazajön, tárt karokkal fogadják. De nem. Három családdal is találkoztunk az ország három különböző pontján, akik Angliából és Skóciából tértek vissza. És néha azt gondolják, bár ne tették volna! Elvesztek a magyar hivatalok útvesztőiben, megalázóan bántak velük, és egyszerűen nem értik, miért.

Dopeman országosan ismert rapper, a 8. kerületben nőtt föl. Bolba Márta lelkész, a 8. kerületben él és ott alapított gyülekezetet. Sántha Péterné a 8. kerületben dolgozik, KDNP-s alpolgármester, régen tornatanár volt.  Nagyon különbözőek, de most versenytársak, mert mindannyian indulnak egy képviselői helyért. A Magdolna-negyed, itt lesz majd választás, sokáig kimondottan rossz hírű része volt Budapestnek. A gettó még mindig megvan, a szegénység, a drog és a balhék, de közben a negyed másik része épül-szépül. A jelöltekkel jártuk végig a nyóckert.

Rita doktornőnek 17 diplomája van, saját irodája egy budapesti és három vidéki kórházban, ezek alapján igazi univerzális zsenije az orvostudománynak. Nyáron Szirákon tűnt fel, ahol ingyen és bérmentve fogott gyógyításba: daganatot távolított el, szívműtétet végzett, de mindig csak sötétben dolgozott. Azt állította, farkasvakságban szenved, ezért. De egyszer egy mobiltelefon fényénél megcsillant a borostája, és akkor világosság vált, hogy Rita doktornő se nem nő, se nem orvos. De akkor ki és mi?

A Momentum Mozgalom, ami a semmiből szerzett hónapok alatt országos ismertséget, és készül a párttá alakulásra, nemrég országjárásba kezdett. Hogy a fiatalokból álló szervezet mennyire politikai tényező, az abból is lemérhető, hogy mennyire támadják őket. Az országjárásuk állomásain rendre feltűnnek ismeretlenek, akik ugyanazzal találják meg őket. Civilnek mondják magukat, ám néhányukról kiderült, hogy így vagy úgy, de van közük a Fideszhez. A győri fórumon többükkel is beszéltünk.

Az alig 200 lakosú Drávaszerdahely nemrég megfogta az isten lábát. Mintha megnyerték volna a lottóötöst, mondják a faluban. Egy cég gazdaggá tette a települést, de annyira, hogy az ott élők például ingyen tűzifát kapnak, a gyerekek ingyen ehetnek, támogatják, ha a családok utazni akarnak, jár ingyen strandbelépő is, meg ingyenes konditerem. De a jó időknek vége szakad. Egy törvény ugyanis Drávaszerdahelytől és jó pár más településtől is elveszi a bevételeik egy részét. A helyiek nyilván kiakadtak, mert vége a pár bő esztendőnek. Moskovics Judit riportja.

6 nő évek óta a férje helyett a laptopját öleli magához. 6 nő évek óta a munka után rohan haza, hogy együtt legyen a férjével, a laptopon keresztül. 6 nő úgy karácsonyozik, hogy a férjük helyére az asztalnál a laptopot teszik. Ezek a nők sokáig nem ismerték egymást, a közös sorsuk hozta össze őket. Mindannyian egy-egy algír férfihoz mentek feleségül, akik, hiába a házasság, nem utazhatnak Magyarországra. A hivatal szerint ugyanis ezek a házasságok érdekházasságok. Serdült Szilvia 6 síró nővel és a férjeikkel is találkozott.

Ki akarta az olimpiát? A kormány vagy csak Budapest? És ha korábban akarta több ellenzéki párt is, most miért nem akarják mégsem? Miért nem akarta a miniszterelnök végül a népszavazást, ha korábban azt mondta, hogy az emberek döntsenek az olimpiáról, ha dönteni akarnak? Fura helyzetbe került a kormány és például az MSZP is a Momentum sikeres népszavazási aláírásgyűjtése óta, főleg ha azt nézzük, korábban miket mondtak az olimpiarendezésről. Kaotikus magyarázkodás, szélkakas politikusok és zavar egy fiatalokból álló mozgalom színrelépése után.

Egy tanár és egy diák közti szerelmi viszony erkölcsileg mindenképp, de akár jogilag is megkérdőjelezhető. A 2 éve tartó kapcsolat szereplői egy most 15 éves lány és egy jócskán 50 fölötti férfi. Ráadásul a tanár nem akárki: ő a kisváros alpolgármestere is. Körmenden először csak helyben beszéltek az emberek a kapcsolatról, de aztán országos ügy lett belőle. A KDNP-s Szabó Ferenc és tanítványa viszonya miatt a kislány szülei hiába próbáltak már korábban is lépni, falakba ütköztek. Az iskola, a KLIK és a polgármester is csak akkor reagált, amikor az ügy nyilvánosságra került.

Ha néhány élelmiszernek csökken az ára, annak örülni kell. Még ha ezek ritkábban vásárolt dolgok is, mint mondjuk a szarvas- vagy vaddisznóhús, vagy bármi halféleség, az olcsó pontytól a drága lazacig. Ezeknek is csökkentené az ÁFÁ-ját a kormány, hogy több fogyjon belőlük. De vajon, ha kisebb lesz rajtuk az adó, tényleg olcsóbbak lesznek? Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem biztos. De főleg: mit kezd az egyszeri háziasszony egy kis szarvashússal és lazaccal? Főleg, ha még sose csinált ezekből se ebédet, se vacsorát. Tettünk egy próbát, és nekiálltunk főzőcskézni.

Jani sosem kereste a népszerűséget, most mégis megkapta. Minden azzal kezdődött, hogy Tiszacsegénél, ahol vadul zajlott a jég a folyón, felmászott a kikötött kompra, ami fogta magát, és elszabadult. Jani egyedül a kompon, a parton pedig mindenki, aki le szerette volna őt juttatni a megállíthatatlanul sodródó járműről. Őrült telefonálgatás és szervezés, közben Jani nyugtatása: a mentőakció minden pillanatát kamerák dokumentálták, ahogy utána azt is, hogy a komp már magában úszik lefelé a Tiszán, a zajló jégtömbök között.

A Parlamentben pillanatok alatt bejárható az a terület, ahol újságíró és politikus találkozhat. De nem találkoznak, mert a politikusok nagyon sokszor lenullázzák az esélyét is annak, hogy kritikusabb kérdésekre válaszolniuk kelljen. A sajtóelhárításnak számtalan trükkje van, ahogy ezt mindjárt meg is nézhetik Rédli Balázs riportjában. De persze egyszerűbb a dolguk, ha bizonyos újságírókat vagy szerkesztőségeket egyszerűen kitiltanak a parlamentből, Kövér László szigora már sokakra lecsapott. De meglehet, hogy ez hamarosan megváltozik. És állniuk kell a kérdéseket. Majd kiderül!

A miniszterelnök évértékelő beszédében örömmel számolt be, hogyan fejlődik az ország. Orbán Viktor szerint jó, hogy egyre többen dolgoznak, nőnek a bérek, pénz a munkáért jár, és nem segélyt osztanak, és a bérrel együtt jár az elismerés és a tisztelet. Abban a faluban, ahol a múlt héten jártunk, kint vannak a kormány plakátjai, amik azt állítják, Magyarország erősödik. De vajon így látják-e azok is, akik Mánfán élnek? És megpróbálnak kijönni abból a pénzből, amit a közmunkáért kapnak? És mi lenne a mánfaiak egy részével, ha nem lenne egy agilis, tettre kész polgármesterük? Vajon az ő életük is erősödik-e? Moskovics Judit riportja.

Csiszár Jenő a '90-es években robban be a köztudatba, mint laza rádiós műsorvezető. Az Apukám világa igazi újdonság volt akkoriban, és Csiszár Jenő hamar népszerű lett: tévézett itt, az RTL-ben is, mint a Heti Hetes első műsorvezetője. Aztán némi kanyar után kiszállt a médiából, és nemrég, mint milánói főkonzul-jelölt tűnt fel, sokak meglepetésére. Tud-e vajon jól olaszul? Diplomáciai gyakorlat nélkül vajon hogyan képviseli majd Magyarországot ebben a fontos pozícióban az egykor sokat hülyéskedő médiaszemélyiség? Ezekre a kérdésekre is kerestem a választ.

Piroskánál Kübekházán 10 fok van otthon, le se veszi a dzsekijét, hogy valahogy melegen tartsa magát. Dobrovszkyéknál van vagy 15 fok, de az öt gyerek takarókba és paplanokba bugyolálva él, így valahogy kibírják a hideget. Mindkét család fával fűt, aminek nagyon felment az ára az utóbbi időben, ráadásul az állam által juttatott szociális tűzifa már rég elfogyott. Amijük maradt, azzal viszont nagyon spórolnak, mert a pénzükből is kifogytak. Nekik és rengeteg embernek, akik szintén fával fűtenek, semmit sem segített a rezsicsökkentés.

Mészáros Lőrinc tavaly gondolt egyet, és bevásárolta magát a horvátországi Eszék focicsapatába. A fideszes polgármester, aki elképesztő tempóban gazdagodott az utóbbi években, a saját pénzéből kezdett bele fociálmai dédelgetésébe, de nemrég komoly segítséget kapott. A kormány ugyanis decemberben a magyar adófizetők pénzéből 1 milliárd forintot adott a csapathoz tartozó utánpótlás-központnak. De vajon nyerhetnek-e ezen a magyar adófizetők, vagy csak Mészáros Lőrinc jár majd jól? Megnéztük, hová is megy ez a sok pénz.

A Bács-Kiskun megyei Izsák polgármestere tehetős ember: van trafikja, benzinkútja, a család sok állami földet nyert, és hozzá köthető egy vadászház és egy másik vendégház is. E kettőben azonban eddig nemigen jártak vendégek, pedig Mondok József sok tízmilliónyi EU-támogatást nyert, méghozzá szálláshelyek létesítésére. De a házakat nem hirdetik, mint ahogy a rendes hoteleket vagy panziókat szokták, viszont a vadászháznak mégis van lakója: maga a polgármester.

Szentesi Kálmán nem egy ismert közéleti figura, de a múlt hét óta sokat szerepel a sajtóban. Szentesi Kálmánnak ugyanis elege lett abból, hogy az ő és sok más ember befizetett adójából, vagyis közpénzből milliárdokba kerülő luxusvillákat vesznek és újítanak fel, ráadásul – ahogy mondja – haveri cégek. Vagy, hogy szintén közpénzből 70 millió forintot költenek a jegybankelnök könyvének kiadására. Szentesi Kálmán ezért úgy döntött, hogy visszakéri a befizetett adóját. De persze ő maradt alul.

Margit és Attila külföldön dolgoztak, aztán néhány éve vettek egy kis faházat Sümegcsehiben, és a közelben egy kis kempinget. 2 éve úgy döntöttek, hogy ezekben ne csak az nyaralhasson, aki fizet érte, hanem pont azok, akiknek nincs pénzük, és máshogy nem jutnának el sehová pihenni. Mozgalmukhoz sokan csatlakoztak az országban, így két év alatt majdnem 1000 szegény család nyaralhatott. A házaspár azonban két hete bajba került. A faházuk 20 perc alatt porrá égett. A nyaraltatást azonban mindenképpen folytatnák, bár most még fogalmuk sincs, hogyan tovább.

Van egy orvos, aki rákos beteg nőket kezelt. Egy állami kórházban dolgozott, Veszprémben. Mégis úgy gondolta, hogy nála fizetni kell: a vizsgálatokért 15 ezret, a műtétekért pedig 150 ezret kért, és előre közölte a tarifáit. Ebből több páciensének elege lett, és lebuktatták a doktor urat. Az ügy bíróságra került, az orvost elítélték, de még mindig praktizál, ugyanott. De hogyan lehetséges, hogy visszaélt a hatalmával, kiszolgáltatott embertől kért pénzt, de még mindig gyógyíthat?

Rengeteg internetezőt felkavart egy történet, ami mostanában jelent meg egy blogon. Zsolt együtt él a 10 éves autista kislányával, Bogival. Az anyuka 8 éve kereket oldott, aztán meghalt, Zsolték számára pedig örök probléma, hogy hol lakjanak. Egy apa és a beteg lánya valahogy nem fér be sehogy se a rendszerbe: el kellett hagyniuk egy önkormányzati bérlakást, menniük kellett a családok átmeneti otthonából, anyaotthonban pedig apaként hiába próbálkozna. Zsolt és Bogi a társadalom számkivetettjei, akiknek egy céljuk van: szeretnének együtt maradni. Serdült Szilvia riportja.