Lakópark épülhet természetvédelmi területre Budapest egyik legértékesebb telkén

A Normafa Buda egyik legértékesebb része, ami tele van fával és madárcsicsergéssel. Ide, a csillebérci volt úttörőtábor túloldalára, a gyermekvasút mellé építenének 78 lakásos lakóparkot. A telek évek óta magántulajdonban van, a kivitelező pedig most építené be, három darab négyemeletes házzal, amit a földszinten folyosókkal kötnének össze. 

Az ügyben egy szerdai nap délelőtt 10 órára hirdettek közmeghallgatást. Balla Judit, az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnökének elmondása szerint itt az hangzott el, hogy nem egészen akkorák lesznek az épületek, mint ahogyan a látványterveken szerepel. 

Rögtön kiderült, hogy nem olyan magas lesz a ház, mert arra rájön még a penthouse szint, sőt, kérdésre kiderült, hogy az egész gépészetet is a tetőre helyezik. Gyakorlatilag az plusz két szintet rátesz arra, amit most épületmagasságnak beállítanak 

– mondta Balla Judit a Házon kívülnek.

Száznál is többen jöhetnek a természetvédelmi területre

Az Élhető Hegyvidékért Egyesület számára nem is az a legnagyobb probléma a beruházással, hogy milyen magasak lesznek az épületek.

Ez egy természetvédelmi terület. Ez már tendencia, nem csak itt a Normafánál, hanem az egész kerületben és az egész hegyoldalban 

– tette hozzá Novák István, az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnökségi tagja.

A telek a Budai Tájvédelmi körzet része, Natura 2000-es védett terület. Ide építenék fel a lakóparkot. Ez mintegy 150, állandóan itt élő embert jelentene.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park többször is nagyon határozottan a beépítés ellen foglalt állást. Egy ekkora lakópark olyan intenzív, állandó emberi jelenlétet jelent, ami egyszerűen nem egyeztethető össze a természetvédelmi területtel 

– árulta el Balla Judit.

A beruházó cég erre egy furcsa magyarázattal állt el a közmeghallgatásról készült hangelvétel tanulsága szerint, amit az ülést elrendelő kormányhivatal tett közzé. „Nem mondható meg a jelen fázisban, hogy maga a létesítmény azzal a sok emberrel, aki ott fog lakni a budai tájvédelmi körzet egészére milyen plusz hatással lesz. Nem tudni, hogy a Budai-hegységbe évente hány kiránduló fog jönni. Ez nem jelent pluszterhelést a tájvédelmi körzet egészére.”

A kormányhivatal környezeti hatásvizsgálati eljárást indított, ennek eredményétől függ, hogy a beruházás megkapja-e az építési engedélyt.

Az önkormányzat nem ment el a közmeghallgatásra

Novák István szerint az önkormányzatnak sok ponton van beleszólása az ügybe – egyrészt hivatalból ő is ügyfél ebben az engedélyeztetési eljárásban –, de nem nyilatkoztak erről semmit. Az önkormányzattól nem mentek el a közmeghallgatásra, a kormányhivatal dolgozói viszont Novák István tájékoztatása szerint elmondták, hogy a közmeghallgatás azért volt szerdán délelőtt 10-kor, mert az önkormányzat ezt az időpontot adta.

Nem hívták meg, ezért nem voltak ott – ezt írta az önkormányzat sajtófőnöke a Házon kívülnek. 

Szerintük a benyújtott terv „magas minőségű építészeti munka.” 

Azt írták, hogy ők annyit vizsgálhatnak, hogy a beruházás illeszthető-e a településképbe, természetvédelmi szempontokat nem. A Nemzeti Park szerint egyébként ezen a területen védett állatok, növények élnek, de a beruházó szakértői ilyenekkel nem találkoztak. Azt mondták: több szakértő egymástól függetlenül megállapította, hogy valószínűleg nincs a területen védett növény és védett állat. Sőt, azzal érvelnek, hogy ez egyébként is roncsolt terület, ők csak helyrehozzák.

Korábban állt itt egy egyszintes épület, és egy kétszintes melléképület. A beruházó szakértői szerint iskola volt, egyszerre 700 gyerekkel. Az ott lakók úgy emlékeznek, a rokonaik óvodába jártak oda, ahol száznál is kevesebb gyerek volt egyszerre.

A természet utat tör magának

Az, hogy pontosan mi állt a területen azért fontos, mert a szakértők erre hivatkozva állítják, hogy nem lesz zajosabb az erdő, ha 78 család él majd itt, mint amilyenek a gyerekek voltak. Az épületeket egyébként már régen lebontották. Egy nézői felvételen látszik a helye és az is, hogy sok helyen utat tör magának a természet, fák nőnek az egykori beton helyén.

Annak a helye az a bizonyos tájseb, amire mindig hivatkoznak, hogy azt itt be kell gyógyítani. Ez olyan, mintha nekem lenne egy nagyon rossz állapotú földszintes házam, és azt mondanák, hogy ezt márpedig csak úgy lehet helyrehozni és felújítani, ha még 5 emeletet ráépítünk 

– tette hozzá Balla Judit.

Fákat is kell kivágni, hogy elférjenek az épületek. Ráadásul az autóforgalom is jelentősen megnőne. A beruházó 155 autónak tervez mélygarázst. Mikor a Házon kívül ott járt, egy hétköznap reggel 8 körül, egy perc alatt tíz kocsi indult lefelé a városba.

Ahogy elindulunk egyre lejjebb a hegyről, azt tapasztaljuk, hogy lépten-nyomon hatalmas nagy építkezések vannak és ez a 150 autó valójában 150, meg még 100, meg még 150 autó. És a kerület alsóbb részein ez a torlódás komoly problémát fog eredményezni 

– mondta Vadász Gábor, önkormányzati képviselő.

A beruházó szakértőinek erre is volt válasza a hatástanulmányban. Szerintük azért nem lesz torlódás, mert aki természetvédelmi területre költözik, környezettudatos ember, alig fogják használni az autóikat a lakástulajdonosok, 

hiszen arra jár a 21-es busz és a gyermekvasút, az is tömegközlekedési eszköz. 

Változó igényekhez változó jogszabályok

A beruházó cég tulajdonosai már évtizedek óta ingatlanfejlesztésekkel foglalkoznak. Egyikük építette a Corvin sétány épületeit, és az ő cége építene szintén lakóparkot Tihanyba. Ott is tiltakoznak a helyiek. Csillebércen a civil szervezetek az önkormányzatot hibáztatja azért, mert szerintük folyamatosan lazítottak az építési szabályzaton, úgy ahogy a beruházók igényelték.  

Megnézzük azt, hogy az elmúlt 6-8-10 évben milyen engedélyeket adtak ki, 2-3 évente jön egy újabb ingatlanberuházás, jön egy újabb beruházó, tényleg egészen elképesztő, hogy mennyire kicserélődött a kerületnek is a lakossága ezeknek az építkezéseknek a hatására 

– mondta Vadász Gábor. 

Az önkormányzat szerint szigorúbbak a szabályaik, mint a fővárosé. Azt írták: mivel a Hegyvidék lakossága folyamatosan csökken, ezért az a céljuk, hogy egészséges lakásmobilitás legyen a kerületben, fenntartható lakások épüljenek.

A beruházó cég mindenképpen építkezni szeretne, hogy 78 lakást építhet-e itt, az a kormányhivatal engedélyétől függ. A civil szervezet akár bírósághoz is fordul, hogy ekkora lakópark ne épülhessen természetvédelmi területen.