„Édesanyám élete ehhez nem volt elég” – özönlenek a történetek az órák alatt érkező mentőautókról Gálvölgyi János esete után

Időszerű volt, hogy egy ilyen történet kibukjon – mondta Gálvölgyi János esetéről egy neve elhallgatását kérő mentős. Mint ismert, a légzési nehézségekkel küzdő színész nem kapott időben segítséget a mentőktől, amikor rosszul lett budai otthonában, így lányai vitték kórházba, ahol azonnal oxigént kapott. Az eset miatt indult belső vizsgálatban már kimondták, hogy a diszpécser hibázott. Ám nem Gálvölgyi János volt az első, akihez nem érkezett meg a mentőautó. 

Az alábbi képen a 112 központja látható: itt veszik fel a telefont, és az operátorok döntenek arról, hogy a segítségkérést a mentőkhöz, a rendőrséghez, vagy a tűzoltókhoz továbbítsák.

9:40-kor hívott a nővérem mentőautót az édesapámhoz, aki nagyon rosszul volt. A mentőket felhívta, és elmondta, hogy nem kap rendesen levegőt, és félrebeszél 

– mondta Gálvölgyi Dorka.

Az első hívásra mégsem indult érte mentő. Lányai 1 órát vártak, majd újra próbálkoztak.

Fél 11 körül felhívtam a mentőket, hogy hol van az autó, mert az édesapám láthatóan tényleg nagyon rossz állapotban van. Azt mondták, hogy még nem sikerült elindítaniuk az autót. Megpróbált az úriember beszélni velem, hogy hogy érzi magát az édesapám. Elmondtam, hogy nem értek hozzá, hiszen nem vagyok orvos, amit látok, hogy nem kap rendesen levegőt és félrebeszél. Valóban emelkedett hangon mondtam mindezt. Ekkor közölte, hogy velem akkor nincs mit beszélnie, és rám tette a telefont 

– tette hozzá Gálvölgyi Dorka a Híradónak.

A félig eszméletlen, fulladó színész lányai végül lemondtak a mentőkről, apjukat maguk vitték kórházba. Miközben Dorka vezetett, ő és a nővére két oldalról fogták az édesapjukat, mert annyira rosszul volt. A mentők még aznap arról tájékoztatták írásban a Híradót, hogy a mentésirányítás megítélése szerint a színész a riasztáskor nem volt közvetlen életveszélyben, ennek ellenére vizsgálatot indítanak. 

A mentők szóvivője, Győrfi Pál az RTL-nek nem, de a Rádió 1-nek másnap nyilatkozott az esetről. Elmondta, hogy elindult a vizsgálat arról, hogy mi hangzott el a hívások során, milyen tünetekről számoltak be, a mentésirányító döntése megalapozott volt-e, vagy azonnali életveszélynek kellett volna minősítenie. A kérdés a következő kormányinfón is téma volt.

Az orvosok is beszéltek már róla, hogy valami nincs rendben

Nemcsak az ismert színész ügyét kezdte el vizsgálni a mentőszolgálat, hanem sok másikat is: hasonló esetek tucatjait írták le hozzátartozók az interneten. Spányik András orvos a közösségi oldalán írta meg, hogy mi történt április végén a saját családjában. A posztját több mint ezren osztották meg:

Kaptam reggel egy telefonhívást édesanyámtól, hogy a férje rosszul van, úgy látja, hogy valami nagy baj van, nem tud rendesen beszélni, és mintha ferde lenne a szája, és a karja is gyenge. Nekem nem kellett több ahhoz, hogy tudjam, nagyjából ezek azok a jelek, amiknél gondolkodás nélkül mentőt kell hívni.  
 

Orvosként azonnal sztrókra gyanakodott. Tudta, hogy ilyenkor minden perc számít, ráadásul korábban maga is mentőzött, így egykori kollégáit hívta, akik helyben voltak, édesanyja lakásának közelében. 20 perc múlva azonban, amikor ő is odaért, még mindig csak az ügyeletes orvos autója állt az édesanyja háza előtt, aki szintén felhívta a mentőket. Senki nem értette, hol késnek, hiszen gyakorlatilag az utca végén van a mentőállomás.  

Történetesen tudom azt, hogy három mentőautó állt néhány sarokra tőlünk, a bejelentés helyszínétől abban az időszakban, amikor megtettük a bejelentést 

– tette hozzá Spányik András. A mentők végül újabb telefon és közel fél óra után érkeztek meg. 

Mint néhány nap alatt kiderült, ez egyáltalán nem egyedi eset. Spányik Andrásnak család- és ügyeletes orvos kollégái erősítették meg, valóban előfordul, hogy sokszor 40 percet, egy vagy több órát várnak olyan eseteknél, amik azonnali orvosi ellátást igényelnének. 

Életveszélyhez riasztották a mentőket, mégsem indultak el azonnal a betegért

Draxler Kata édesanyja korábban daganatos beteg volt, abból felépült, de az egykori műtétek még sokáig vérzésekkel jártak. Novemberben egy minden addiginál erősebb vérzés jelentkezett.

Aznap délelőtt én vettem észre, hogy nagyon erősen vérzik, és kihívtam az ügyeletes orvost a Budaörsi Egészségügyi Központból. Amikor megérkeztek, szembesültek a helyzet súlyosságával, és azonnali ellátást adtak neki, stabilizálták az állapotát. Amint ez megtörtént, a mentőtiszt rögtön hívta a mentőket, hogy itt azonnali esetkocsira van szükség, és egy életveszélyes állapot közelében állunk 

– idézte fel a történteket Draxler Kata.

Elmondása szerint az ügyeletes nem egyszer telefonált a mentőknek, mert őt is egyre jobban nyomasztotta az eltelt idő és az asszony egyre romló állapota. Életveszély van – ezt többször is hangsúlyozta a telefonban, de nem történt semmi. Így fél óra múlva újra telefonáltak, és újra elmondták, hogy Kata édesanyja életveszélyes állapotban van. A mentő végül egy órával az első hívás után érkezett meg.  

A nyomozásaim során megtudtam, hogy az érdi mentőállomáson volt autó. Az első telefonhívás kapcsán nem indították el, csak miután a helyszínen lévő ügyeletes mentőtiszt másodszorra telefonált, és panaszt tett, hogy még mindig nem érkezett hozzánk autó. Ezután indították el az érdi egységet 

– mondta Draxler Kata a Házon kívülnek.

Kata édesanyja azonban elvérzett, mire a kórházba értek vele. 

A család nem nyugodott bele a történtekbe, vizsgálatot kértek a mentőktől. Úgy érzik, a vizsgálat nem volt alapos, és másokra akarták hárítani a felelősséget. A mentőszolgálat szerint ők nem hibáztak. Arra hivatkoznak, hogy az ügyeletes orvos ugyan „azonnalos” esetkocsit kért, de azt nem mondta, hogy összeomolhat a beteg keringése. A rögzített beszélgetés írásos változata azonban ellentmond ennek. 

Megfelelően hangsúlyozta az ügyeletes orvos. Ebből ez derült ki. És azt is elmondja, hogy esetkocsi »azonnalos«, tehát hogy meg lett szúrva, és keringéstámogatás-igénye lesz. Szerintem ez teljesen tisztán leírja, még egy laikus számára is 

– tette hozzá Draxler Kata.

Draxlerné Varga Katalin 75 éves volt. A családja nem nyugszik bele a történtekbe, pert indítanak a mentőszolgálat ellen. Spányik András posztja alá az elmúlt 1 hónapban özönlöttek a hasonló történetek: 

• 5 percre a budaörsi mentőállomástól egy 2 éves gyerek fejtraumával, szétnyílt homlokkal várta a segítséget. Bejelentették, hogy SOS jöjjenek a mentők, és a szülők csak vártak. 25 perc után megunták, felkapták a gyereket, és fénysebességgel bementek az ügyeletre.
• Kétoldali tüdőembóliás beteghez másfél óra alatt értek ki a mentők. Mint kiderült, Zalából jött a mentő Pestre. 
• Egy 49 éves férfinek sztrókja volt. Felesége ápolónő, hívta a mentőket, elmondta, hogy a férjének valószínűleg sztrókja van. Telt az idő, de a mentő nem érkezett meg, hívta őket újra, a diszpécser pedig közölte, hogy nincs szabad autó. Az ápolónő feleség megkérdezte: itt fog meghalni a szemem láttára? A válasz az volt: sietnek… Két óra múlva meg is érkeztek.

Ezeknél az eseteknél nem tudni arról, hogy bárkit felelősségre vontak volna a mentőszolgálatnál. A Gálvölgyi Jánossal történtek után azonban 3 nap elég volt, hogy a szóvivő bejelentse: vizsgálatuk lezárult, és hibásan mérlegelt a mentésirányító.  

Nincs elég ember a mentőautókhoz

Zsolt évtizedek óta – ahogy a mentőknél mondják – „vonulós” mentődolgozó. Félti az állását, ezért azt kérte, hogy a riportban ne legyen felismerhető. Szerinte nem a mentőautókban ülőkön múlik, hogy mikor érnek ki egy-egy esethez, de viszonylag gyakran megesnek a fentiekhez hasonlók:

Időszerű volt, hogy egy ilyen kibukjon. Az a helyzet, hogy az OMSZ berkein belül lehet időről időre hallani ilyeneket, de nyilván ha valami ismertebb emberrel történik, akkor az nyilvánosságot kap. Állomáson belül, megyén belül is derülnek ki ilyen dolgok, de azok nem fognak országos ismertségre szert tenni.

Elmondta, ők annyival mennek, amennyivel szükséges, és amennyivel lehet. Nem tudják húzni az időt, nem indulhatnak 10 perccel később, és nem kávézgathatnak. A mentősök megkapják a feladatot, és azonnal el is végzik. 

A hivatalos kommunikációja a mentőszolgálatnak az, hogy nincs munkaerőhiány, nincsenek betöltetlen pozíciók. A nem hivatalos válasz pedig az, hogy Budapesten belül is van olyan mentőállomás, ahol a mentőautók közel fele nem tud futni, mert egyszerűen nincsen rá személyzet 

– tette hozzá a mentős.

Ez a szervezet egyik legnagyobb problémája Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint is. Ráadásul azt sem tudják megmondani, mekkora valójában ez a hiány, mert annyira szervezetlen a mentőszolgálat – tette hozzá Kunetz. A mentőszolgálat szóvivője szerint szó sincsen komoly létszámhiányról. Győrfi Pál azt mondta az ATV-ben, bekérte a hr-ről az adatokat, és 2 százalék alatt van a betöltetlen státuszok aránya.

Az egészségügyi szakértő szerint azonban, ha jól szervezett lenne a mentőszolgálat, akkor kevesebb emberrel is megoldható lenne a biztonságos ellátás. De ehhez bátor átszervezésre lenne szükség, ami szerinte a felső vezetés feladata lenne.

Nem érzik magukban azt a bátorságot, hogy meghatározzák a szakma bevonásával azt, hogy mi minősül mentőfeladatnak. Ők azt a bátorságot érzik magukban, hogy megpróbálják a székükbe kapaszkodva a lehetetlent is kiszolgálni, 

és megpróbálnak oda is mentőautót küldeni, ahova végképp nem kellene. Aminek a következménye az lesz, hogy ilyen esetek fordulnak elő” – fogalmazott Kunetz Zsombor a Házon kívülnek. 

Ezzel egyetért a neve elhallgatását kérő mentős is. Szerinte a mentésirányító kollégáknak nem nagyon van lehetőségünk ezeket a hívásokat elutasítani, hiszen olyan szigorú protokollok vannak, hogy senki nem meri bevállalni, hogy bizonyos bejelentésekre ne küldjön kocsit. 

Csak minden ötödik riasztás valódi a 112-nél

Egy jellemző adat: a segélyhívások közül csak minden ötödik valódi a 112-nél – amiből látszik, milyen sokan nincsenek tisztában azzal, pontosan miféle problémák igényelnek mentős segítséget.  

Sok indokolatlan hívás és kocsiküldés van, így egy idő után a kapacitás elfogy, és előjön a kocsihiány. Nem véletlenül kell napi szinten harminc-negyven autónak felmenni Budapestre szolgálatot teljesíteni 

– mondta a mentős.

Győrfi Pál elmondása szerint a napi 3500 esetnek körülbelül az egyharmada Budapesten történik, a mentősök pedig mindenhol ugyanazt a szűrőt használják, ugyanaz a kikérdezési protokoll, ugyanazok a szempontok, a betegbiztonság. Nem tudnak tehát Budapesten sem nagyobb arányban elutasítani indokolatlan hívásokat – magyarázta a szóvivő.

A mentőszolgálat azt is nyilvánosságra hozta, hogy nem a bejelentéstől, hanem az autók indulásától kezdve országosan átlag 9 és fél perc alatt érnek a betegekhez. Pest megyében ez az idő közel 12 perc. Spányik András édesanyja ennél jóval többet várt sztrókos férje mellett.

Számoljon el azzal a mentőszolgálat, miért kellett ismételten értesíteni, miért van az, hogy ha én nem vagyok ott, és nem teszem meg ezeket a hívásokat, akkor még több idő telik el, az egész biztos! 

– mondta Spányik András.

A Belügyminisztérium Gálvölgyi János esete után elrendelte, hogy a mentőszolgálatnak visszamenőlegesen át kell vizsgálnia a segélyhívások kezelését. A Házon kívülnek nyilatkozó mentős szerint kell is, hogy a média felkapjon egy témát, mert ebben az országban csak így lehet elérni valamit. 

Sajnáltam, hogy egy híres embernek a tragédiája és betegsége kell ahhoz, hogy egy alaposabb vizsgálat elinduljon az Országos Mentőszolgálatnál. Édesanyám élete ehhez nem volt elég 

– mondta Draxler Kata a Házon kívülnek.