Hat egyszerű tipp, hogy ne húzzák le az internetes csalók

1. Néha az utánvét a jobb

Vigyázzon a bankkártyájára! Ne adja meg közvetlenül bankkártyája adatait! A csaló webáruházak, ha megkapják a vásárló bankkártyájának adatait, gyakran visszaélnek azokkal, sokszor várnak néhány hónapot, és csak ezt követően kezdik leemelni a pénzt. Ha van rá mód, olyan biztonságos platformon érdemes kifizetni az árut, amelynél digitalizálható a kártya, például Apple Payen, Google Payen, Simple Payen, Paypalon stb. keresztül. Ha ilyen megoldást nem kínál a webáruház, akkor az utánvételt érdemes választani, még ha így pár száz forinttal drágább is lehet a kiszállítás.

2. Így ismerheti fel a csaló webáruházakat

Ismerje fel a csaló internetes áruházakat, és álhonlapon ne vásároljon! Nagyon sok a hamis hirdetés az interneten és a közösségi médiában. 

Gyakran rendkívül vonzó áron kínálnak márkás árukat a bűnözők egy első látásra szimpatikus webáruházban. 

Valójában azonban nincs ilyen árujuk, csak a képeket teszik fel a honlapra, és nem áll szándékukban kiszállítani a megrendelt portékát. Helyette valamilyen gagyi áru érkezik a vevőhöz az értékéhez képest jó drágán. Ha jön egyáltalán valami.

A csaló webáruházakat ki lehet szűrni, ha a vásárlás előtt alaposan megnézi a vevő az oldal címét. Ha nem a márka hivatalos oldala az, hanem csak hasonlít rá, akkor jó eséllyel azért regisztrálták, hogy sok embert megtévesszenek. Szánjon rá néhány percet, hogy ellenőrizze a szerződési feltételeket, az áruházat működtető cég nevét, címét, telefonszámát, mielőtt elkölti a pénzt.

A valódi, tisztességes cégeknek a szerződési feltételekben szerepel a nevük, címük, adószámuk. Ezek az adatok a honlapon is fent vannak, az elérhetőségeik is, nem csak egy email cím, de fizikai és telefonos elérhetőség is szokott lenni.

Ha viszont azt látja, hogy a szerződési feltételekben nincs benne rendesen a cég neve, azt fordítóprogrammal készítették, a cég székhelyén a Google Maps szerint nincs is ott a bolt vagy raktár, esetleg nincs is címük, telefonszámuk, akkor ne vásároljon náluk semmit!

3. Csak óvatosan a futárcégekkel

Sok csaló azt állítja magáról, hogy egy futárcégnek dolgozik. Vigyázzon ezekkel az emberekkel. Jegyezze meg, melyik futárcégtől jön a csomagja, és a tőlük érkezett hivatalos levélben szereplő kóddal kövesse nyomon a kiszállítást. 

A csomag állapotáról is csak a kiválasztott futárcég telefonszámán vagy más elérhetőségén érdeklődjön.

Ha olyan üzenetet kap, hogy további adatokat kell megadni a csomag érkezéséig vagy vámot kell fizetni, akkor ne csináljon semmit azonnal. Gyakran csalók akarják megszerezni a bankszámlánk érzékeny adatait, hogy kizsebeljenek. Hívja fel a futárcéget, érdeklődjön, mi a helyzet, és csak akkor tegyen bármit is, ha ők ezt megerősítik.

4. Ha felhívják a bank nevében, gyanakodjon

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy csalók banki ügyintézőnek adják ki magukat, hogy így szerezzék meg azokat az adatokat a naiv ügyfelektől, amelyek segítségével át tudják venni az irányítást a bankkártyájuk vagy bankszámlájuk fölött.

Általában azt hazudják, hogy veszélyben van az ügyfél számlája, csalók támadhatták meg a számítógépét, például valamilyen vírussal, és olyan átutalások történtek a számlájáról, amelyekről az ügyfél nem tud. Ahhoz pedig azonnal intézkednie kell, hogy megakadályozza ezeket a tranzakciókat. Innentől kezdve, ha az áldozat követi az utasításokat, például feltelepíti a „vírusirtó programot” a gépére, megadja a kért adatokat, átutalja a pénzét egy „biztonsági számlára”, nagyon rosszul járhat.

Ajánló: Nem sokon múlt – így nyúlták le csalók majdnem minden megtakarításom

Ha a valódi banktól jönne a hívás, hogy gyanús tranzakciót észleltek, akkor a banknál mindig blokkolják az ilyen ügyleteket, és ezek nem mennek végbe addig, amíg az ügyfél azokat jóvá nem hagyta. 

A bankok sosem sürgetik az ügyfelet, hogy intézkedjen, ugyanis nem azért kell intézkedni, hogy ne menjen végbe a gyanús utalás, vásárlás, hanem éppen ellenkezőleg, azért kell intézkedni, hogy ez megtörténjen, ha az ügyfél valóban indított ilyet. 

Például, ha a bank úgy látja, hogy egy gyanús webáruházban történt a vásárlás, vagy szokatlan helyen, külföldön használták a bankkártyát, és közbelép, felhívhatja az ügyfelet, hogy ő volt-e a vásárló, és biztosan akarja-e a vásárlást. Ha az ügyfél igent mond, akkor engedélyezik a tranzakciót.

Ilyen telefonhívásoknál érdemes épp ezért időt kérni. Ha valaki bizonytalan abban, hogy a bank hívta vagy egy csaló volt az, akkor le kell tenni a telefont, fel kell hívni a bankot, és megkérdezni, tényleg történt-e gyanús pénzmozgás a számlán. Ha a bank hivatalos ügyfélszolgálata megnyugtató választ adott, nem kell tovább aggódni.

5. Értesüljön minden tranzakcióról

Kérjen üzenetet a tranzakciókról! Az sms-ek drágák, de sok banknál van lehetőség arra, hogy minden tranzakcióról adat alapú push üzenetben értesítse az ügyfelét, amit az okostelefonjára ugyanúgy azonnal megkap, mint az sms-t. Ha ez be van állítva, akkor látni fogja a bankszámla tulajdonosa, a bankkártyabirtokos, mikor milyen pénzmozgás ment végbe a számláján. Bármilyen gyanús esetben így gyorsan intézkedni tud, le tudja tiltani a kártyáját, vagy jelezni tudja a banknak, mi történt.  

6. Elég a torrentből, itt az idő jogtiszta szoftvereket használni

Használjon jogtiszta szoftvereket, megfelelő tűzfalat és vírusirtót, tiltsa le a vírusokat terjesztő ismerősöket. Sok bűnöző úgy próbál hozzáférni mások érzékeny adataihoz, hogy vírusokat telepít a számítógépére, mobiltelefonjára. Ezek ellen megfelelő védelmet nyújthatnak a vírusirtó szoftverek, ezekre nem érdemes sajnálni a pénzt. Ha szüksége van egy szoftverre, vásárolja meg a gyártótól, ne töltse le illegális helyekről, kétes oldalakról, amelyek ugyanezt ingyenesen kínálják, nem lehet tudni, hogy az ingyenes program nem tartalmaz-e vírusokat.

Ajánló: „Meggyőződésem, hogy ennek a tevékenységnek Magyarországon több halálos áldozata is lehet” – félelmetes új módszerrel lopnak az internetes csalók

Sok vírust terjesztenek a közösségi médiában is üzeneteken, posztokon keresztül. Az olyan figyelemfelkeltő, kattintásra csábító linkekre, hogy „baleset történt, szerintem ismered az áldozatot”, „azt gondolom, te szerepelsz ebben a videóban” stb. soha ne kattintson rá. Inkább tiltsa le azokat az ismerőseit, akiktől ilyen kéretlen üzenetet kapott, esetleg figyelmeztesse őket, hogy vírusokat terjesztenek.

A szerző a Bank360 munkatársa.

Nyitókép (illusztráció): iStock / Getty Images Plus